banner

Egyszer volt, hol nem volt




Mindig szeretett vele beszélgetni. Nem, nem értettek egyet mindenben, de épp ettől volt izgalmas vagy szórakoztató, vagy gondolatébresztő ahányszor csak szóba elegyedtek. Szerette a humorát, a kanyargós, csattanós történeteit, s még akkor is szeretnivalónak találta, amikor durcásan felhúzta az orrát, miután nem sikerült valakit meggyőznie. Ebben nyilván szerepet játszott, hogy baromi jó pasi volt és óhatatlanul fel-felködlött benne a múlt egy foszlánya, mikor még selyemszálak kötötték hozzá. Jó jó tudta, elengedte már, mert betöltötte a szerepet, mely neki szánatott, hogy női egója helyreállításakor beillessze az utolsó kirakó darabkát anno abban a kis vidéki panzióban. Szóval igyekezett messzire hessegetni minden mézes szárnyú emlékpillét, ami nem a barátot juttatta eszébe.
Egymással szemben ültek, figyelt a szavakra, bár a zenéjük némileg elringatta. Ilyenkor lélekben kicsit felpofozgatta magát, mert tudatosan ki akarta kerülni, hogy a hatása alá kerüljön. Kellő éberség nélkül ez óhatatlan volt. Hónapok óta először kapott valamit, ami válaszféle volt másfél év kérdéseire. Tiszta víz a pohárba, nem sok, ám úgy határozott beéri ennyivel, nem feszegeti a múltat tovább. Így jó, némileg megkönnyebbülten, már tanulságokkal gazdagabban, megbékélten, derűsen. Későre járt, a férfi menni készült, sokadszor immár, de a lába valahogy még mindig nem vitte az ajtó felé. A nő nem tartóztatta, hiszen ez a magas karcsú alak már hónapok óta más mellett ébredt, és ő tiszteletben akarta tartani ezt az elhatározást, akár a férfi más korábbi döntéseit, még akkor is, ha nem értett velük egyet.
- Búcsúzóul még megölelhetlek? – kérdezte könnyedén a székből felállva, mert vágyott erre a barátságot bizonyító határozott, „mindenrendbenlesz” gesztusra, hogy teljesen fellélegezzen.
- Hát, persze. – nyújtotta a karját „misemtermészetesebb” mozdulattal.
Pár örökkévalóság percig álltak ott, egymást szorosan ölelve, a kibontakozás szándékának legkisebb jele nélkül. Picit lábujjhegyen állt, arca a férfi vállához simulva. Térdeiben a csont már az első másodperctől zselé állagot öltött és hálás volt, hogy annak a két karnak a szorítása csöppet sem lankad, így nem csúszik össze, mint letűnt korok ájuldozó hősnői. Mélyeket lélegzet, picit szédült elzsibbadt aggyal, de a levegővel csak egyre több áramlott a tüdejébe a kezdődő tudatvesztés okából, végzetes dózisban szívta magába a férfi illatát. „Mindjárt elenged és felébredek” rebegte elméje egyik utolsó józan darabkája. Hallotta a bársonyos bőrű mellkasban egyre szaporábban döngő szívet, a gyorsuló légvételt, érezte a duzzadni kezdő ágyékot és a hátán felfelé sikló kezet. Mindezt egyszerre. A hosszú ujjak már a háta közepéig érő hullámos fürtjeivel játszottak, igyekezve kikergetni őket a nyakából, hogy felfedjék fehér bőrét a telt szomjazó ajkaknak, melyeket még mindig csiklandós borosta keretezett. Ujjbegyei a sűrű, rövid tincsek közé túrtak, mikor ajkaik hevesen egymásnak estek.
- Ezt nem volna szabad – fúlt el a férfi hangja.
- Nem volna – rebegte vissza a nő, de már menthetetlenül elsodródtak mindketten. Lecsente egyik kezével a zöld szemeket csúfosan keretező trendinek kikiáltott szemüveget, hogy a férfi szemhéját is csókkal boríthassa el, másik kezével a világoskék ing gombjait tessékelte kijjebb. Bal mellét ekkorra a pirossal hímzett, flitteres fekete blúz alá csúszó jobb kéz dédelgette, hajába a bal markolt és húzta gyöngéden hátra, hogy nyakát odakínálja az ajkak újabb rohamának. Birtokolni, széttépni, most, most, most. A vágy még hevesebb lendületet vett, sebesen hullottak le a ruhadarabok az apró szobában. Már nem fedte más a nőt a felhúzott toppon, fekete bugyin és combfixen kívül, mikor a férfi a karjába kapta és az ágyra tette. Pillanatok alatt megszabadította őt a megmaradt textíliáktól, mellettük landolt az átnedvesedett csipkés darab is, mert a férfi nyelve vágyott barangolni a csiklón és az azt körülvevő tájékon. Hamarosan engedett a nő könyörgésének, s annak felhúzott combjai közé hatolt. Kisebb orgazmusként söpört végig az összeolvadás gyönyöre a nő minden porcikáján. Az övé lett újra….Teljesen érezni akarta, a súlyát, a rezdüléseit, hozzásimulni bőre valamennyi lehetséges négyzetcentiméteréhez. Élvezettel nyújtani el minden percet, amíg csak birtokolhatja, mert tudta, valószínű ez az utolsó alkalom mikor magával ragadhatja a pasiból áradó szenvedély, ami belőle is kihozta a vadabbik énjét.
Szorosan ölelte hát, de a ki-kihagyó lélegzet jelezte számára már a férfi is az eget ostromolja. Szétváltak, s a mozdulat folytatásaként a nő ajkaival kényeztette végsőkig az alkalomra visszanyert kedvesének férfiasságát. Érezte az izmok remegését, majd ahogy a torkán csorgott lefelé gyönyörének bizonyítéka. Felemelkedés közben végig csókolta feszes hasát, mellkasát, nyakát, végül ismét az ajkait, mikor a párnákra omlottak. Beteljesülés, dédelgetés, csöpp lelkiismeret furdalás, öröm és máris az elválás. Egyszer volt….hol nem….





Balázs, akivel néhány levélváltás után személyesen is találkoztam, igen
furcsa, már-már hihetetlen történetet mesél el. Talán ha nem látnám
tekintetében és mozdulataiban az őszinte átélést, nem érezném szavaiban...




Igen, amikor elmerülünk a jóban, olyankor nagyon élvezzük az életet,a csinos feleséget, és még az ujságot is másképp olvassuk! Általában ilyenkor jönnek a kósza gondolatok, és akkor jaj, mert elindul a mókuskerék!
Feleségem...




Herkás Dávid vagyok 30 éves, egyedülálló férfi, aki titokban odavan az idős, érett nőkért.
A szomszédomban egy kedves idős nő lakik, aki mindig nagyon odafigyel rám, és törődik velem. Még a közös udvarterületet is együt...




Egy bozgor barátomtól kölcsön kérem az erdélyi nyaralóját, mivel segítettem neki az építkezésben ingyen megkapjuk egy hétvégére, nagyon szép kis faházikó, kandallóval a nappaliban fent a hegyen az erdő közepén, a telken egy kis ...




Aznap korán végeztem ,gondoltam felhívom nincs e kedve elmenni valahova inni egyet . otthon lenne dolga-mondta- de ha van kedvem jöjjek át később tette hozzá.

Elfogadtam ,gondoltam takarítok meg rendbe rakom addig koszfészkem...


Copyright (c) szex-tett.info. Design by XXX Mag