banner

Idősebb férfire buktam rá




Bár tudtam persze, hogy sokan rossz szemmel néznének rám, ha kitudódna, mennyire vonzódom a barátnőm apjához, szerintem nem volt ebben semmi különös. A korombeli fiúk a gimiben szörnyen komolytalanok, gyerekesek, sőt bárgyúak voltak, egyszerűen egy kategóriába sem sorolhatók egy sármos, jóképű, harmincas évei vége felé járó férfival. Szegény Péter bácsi ráadásul ennek, úgy tűnt, nincs is teljesen tudatában, ami csak még izgalmasabbá tette őt. Korrekt apához méltón mintha meg sem fordult volna a fejében, hogy kikezdjen a lánya barátnőjével, ezzel pedig végképp beindította a fantáziámat.

A feleségét, Ildi nénit mindig utáltam, első ránézésre is egy buta, frigid liba volt, aki nem tudta értékelni, milyen jó pasit sikerült kifognia. Látszott rajta, hogy egykor szép nő lehetett, de elhagyta magát, nyomot hagyott rajta az idő is, szóval korántsem az a nő volt, akit szerintem Péter megérdemelt volna. Éjszakánként gyakran gondoltam rá, hogy egy ilyen méla tehén után mennyire tetszene neki vajon az én fiatal testem, a feszes melleim, a csupasz, szűk puncim… Na igen, sosem kellett sok hozzá, hogy gyorsan és messzire kalandozzanak a gondolataim.

És épp ezt szerettem benne, hogy vele mindig lehettem nyugodtan önmagam. Mások perverznek gondoltak volna? Igen, lehet, hiszen talán valóban perverz vagy helyteleníthető volt a helyzet, de mi van akkor, ha én pont ezt élveztem vele annyira? Hogy rossz kislány lehetek, és minél gátlástalanabb vagyok, annál jobban imád. Hogy láthatom a szemében a nem mindennapi vágyat és kéjt csillogni.

Kissé nehézkesen kezdődött az egész, nem volt egyszerű dolgom. Szinte lehetetlennek tűnt, hogy kettesben maradjak Péterrel, főleg mivel ő nem törekedett rá. Hiába mosolyogtam neki angyalian, hiába kacéran vagy kihívóan, kedves volt örökké velem, de távolságtartó. Ha meg is próbáltam szinte már kellemetlen helyzetbe hozva közeledni hozzá egy törleszkedő mozdulattal vagy óvatos, de jelentőségteljes érintéssel, elviccelte a dolgot, vagy úgy tűnt, nem törődik vele. Nyilván nehéz volt úgy, hogy valaki a családjából mindig körülöttünk téblábolt, legtöbbször a barátnőm, akiről nem feltételeztem, hogy örülne ennek az egésznek, úgyhogy sosem avattam be a fantáziáimba.

Ha hozzájuk mentem át valamiért, igyekeztem eleinte csinosan, aztán inkább kihívóan öltözni. Kicsit már-már dühített is a közönye, amivel engem illet, egy idő után sértette a hiúságomat. Kiskorom óta mindenki szépnek tartott, és úgy gondoltam, nem igaz, hogy pont neki ne tetszenék. És bármennyire igyekezett uralkodni magán, a rövid szoknyáknak, combvillantó shortoknak, testhez tapadó topjaimnak azért meglett a hatásuk. Örömmel tapasztaltam, hogy alaposan szemügyre vesz, amikor azt hiszi, hogy senki sem figyeli, és gyakran rajtam felejti a szemét, magáról megfeledkezve. Nocsak, gondoltam boldogan, azért leesett neki nagy nehezen, hogy már nem vagyok annyira kislány.

Több se kellett nekem ahhoz, hogy rámenősebb legyek, ha ő már nem hajlandó erre. Csak az alkalomra vártam, hogy felkínáljam neki a helyzetet, amivel reméltem, visszaél majd.

Szerencsére ilyen is adódott aztán. Szandra és Ildi néni elutaztak egy hétvégére a nagyszülőkhöz, és Péter nem tartott velük. Alig bírtam ki kuncogás nélkül, amikor Szandi szomorúan mesélt róla, hogy az apja mennyire nem jön ki az anyja szüleivel… Majd még jobban fog örülni, ha megtudja, mit hagyott volna ki az elutazással, gondoltam.

Már kora délelőtt kellemesen meleg volt, amikor kopogtam a szép és tágas ház ajtaján. Várhattam volna késő délutánig, vagy akár estig, de nehezen bírtam már magammal. Úgy gondoltam, akármi is lesz ebből, ideje a végére járni. Ha nem jön össze, legalább nem áltatom magam feleslegesen.

Felvettem egy fehér, lenge szoknyát, a hozzá való csipkés tangával, és egy ujjatlan, fehér topot, ami alá persze felesleges lett volna a melltartó. Élveztem, hogy kellőképp kihívó, pont ez volt a célom.

Péteren látszott, hogy elég váratlanul értem, szó szerint csak egy rövidnadrág volt rajta, amikor ajtót nyitott. Július lévén persze nem volt csoda, hogy otthon egy férfi póló nélkül járkál, és biztos nem számított épp rám. Mindenesetre először ledöbbentem egy kicsit én is, sejtettem, hogy sportos és szálkás teste lehet, de élőben még jobban festett, mint ahogy elképzeltem. Elég masszív, de nem kockásra gyúrt felsőteste volt, épp ami mindig is a legjobban tetszett. Zavarba is jöttem hirtelen, és majdnem elfelejtettem a mesét, amivel készültem.

– Jó napot – mosolyogtam bájosan, ő pedig némi homlokráncolás után visszamosolygott.

– Szervusz Orsi, miben segíthetek? – kérdezte készségesen, én pedig tudtam volna sorolni.

– Szandit keresem – feleltem ártatlanul.

– Ő sajnos nincs itthon. Elmentek hétvégére vidékre. Nem mondta?

– Ó, nem – imitáltam a szomorúságot. – Pedig el akartam kérni tőle egy könyvet, tudom, hogy megvan neki, és sürgősen kellene. Fontos lenne – vágtam gondterhelt képet.

Péter fürkészve nézett rám egy pillanatig, mintha csalafintaságot gyanítana, aztán vállat vont.

– Felmehetsz érte, ha gondolod. Nyugodtan vidd el, majd megbeszéled vele.

– Biztos nem gond? Köszönöm – mosolyogtam hirtelen felvidulva, és már be is csusszantam mellette az ajtón, mielőtt meggondolja magát.

– Persze, dehogy. Menj csak – udvariaskodott, aztán becsukta mögöttem az ajtót. Szinte éreztem, hogy a fenekemet mustrálva utánam tekint, amint felszaladok a lépcsőn.

Hamar megtaláltam, amit kerestem, Szandinak nem volt roskadásig tömve a könyvespolca. Még én adtam neki kölcsön azt a könyvet, így minden okom meglehetett rá, hogy visszavegyem. Felmarkoltam, és már indultam is lefelé.

Péter a nappaliban ült kényelembe helyezkedve a tévé előtt egy doboz sörrel a kezében. Úgy tűnt, laza hétvégét tart, kiélvezi, hogy nincs otthon a család. Kitűnő, gondoltam, egyáltalán nem baj, ha kicsit piált már.

Látszólag céltalanul lézengve álltam meg a nappali szélén, a könyvet két kézzel magam előtt szorongatva, és megvártam, amíg Péter figyelme teljesen rám terelődik. Mosolyogva rám nézett, mint aki aranyosnak talál, aztán továbbra is udvariaskodva kérdezte:

– Már meg is van?

– Igen, meg – feleltem. – Tudtam, hogy nem jövök hiába.

Péter gondolkodott egy kicsit, és látva, hogy nem sietek távozni, megkérdezte:

– Iszol esetleg valamit? Elég meleg van…

– Igen – kaptam az alkalmon. – Ha van esetleg narancslé.

– Persze – mosolygott, és felállt, hogy elinduljon a konyha felé. – Mindjárt hozom.

Addig körbesétáltam a nappalit, és szemügyre vettem, mintha még sosem láttam volna. A gondolataim persze egészen máson jártak, annyira izgatott voltam már, hogy majd kiugrott a szívem a helyéről. A lakásban kellemes hőmérséklet uralkodott a klímának köszönhetően, engem mégis újra és újra elöntött a forróság.

Péter hamar visszaért, odalépett hozzám a pohár narancslével, és meglepően közel állt meg, szinte az orrom előtt. Boldogan mosolyogtam fel rá, ahogy elvettem a poharat, ő pedig visszamosolygott. Éreztem, hogy már ő is élvezi a helyzetet, ahogy a keze a kezemhez ért egy pillanatra. A tekintetünk találkozott, miközben kortyoltam egyet az italból, és ekkor bizonyosodtam meg afelől, hogy igen, erre vágyom, őt akarom.

– Milyen szép lány lettél – jegyezte meg halkan, és az ujjával finoman arrébb piszkált egy tincset, ami a szemem elé lógott. Közben az arcomhoz ért, épp csak megcirógatott, és olyan elragadóan mosolygott mellé, hogy teljesen elgyengült a térdem.

– Köszönöm – feleltem szinte elalélva a bóktól, olyan jól esett ez tőle.

Ahogy ott állt előttem, majd felfalva a szemével, én sem bírtam, hogy az ajkamat harapdálva meg ne nézzem izmos mellkasát és karját. Keze a vállamra csúszott, gyengéden simogatni kezdett, az én tekintetem pedig a rövidnadrágjára tévedt. Meg is lepődtem kicsit, mikor láttam rajta a nyilvánvalóan felismerhető dudorodást. Máris ilyen hatással lennék rá? Végigfutott rajtam a hideg és megborzongtam. De hiszen ez csodálatos, gondoltam, és szinte automatikusan, gondolkodás nélkül nyúltam oda, hogy megsimogassam, mintha mi sem lenne természetesebb.

Péter felsóhajtott, ahogy hozzáértem, de a szemét nem vette le rólam, és el sem húzódott. Éreztem, hogy ő is akarja, csak még vívódik benne a vágy és a kötelességtudat. Ki is szaladt a száján egy félig elharapott „ezt nem szabadna”, de gyorsan olyan jelentőségteljesen néztem rá, hogy szerintem megértette, ezt többet hallani sem akarom. Többet még szóban sem ellenkezett, hagyta, hogy benyúljak a nadrágjába, és megmarkoljam a farkát. Pont olyan volt, ahogy vártam, meglehetősen vaskos, legalábbis az én kezemnek, selymes érintésű, és mégis kemény. Péter kicsit előrenyomta a csípőjét, miközben elővettem, így teljes pompájában csodálhattam meg. Valóban nagyon tetszett, és isteni érzés volt a kezemben tartani, érezni a lüktetését.

Péter megadóan hagyta, hogy tegyek vele, amit akarok, csak a tekintete volt kérdő, ahogy rám nézett, hogy na és most mi lesz? Ó, pontosan tudom én azt, hogy mi lesz a legjobb, mosolyogtam rá évődve, és lassan letérdeltem elé. A nappali járólapja kellemesen hideg volt a térdemnek, Péter szép, formás farka pedig hirtelen közvetlenül az arcom előtt meredezett.

– Huh, Orsi – sóhajtott fel Péter, és láttam, hogy elhomályosul a tekintete az izgalomtól. Vajon ő is fantáziált már erről, titokban, a felesége mellett? Elgondolkodott már azon, milyen lenne egy hozzám hasonlóan fiatal lánnyal? És sejti vajon, hogy az ő legvadabb álmai engem ugyanúgy izgatnak, mint őt?

Ilyesmik jártak a fejemben, miközben még közelebb hajoltam a farkához, és lehelet finoman megcsókoltam a nagy, duzzadt makkot. Péter felnyögött és megmoccant a kezemben, én pedig bizseregtem egész testemben a vágytól. Az első csókot sok további követte, az ajkam el se akart többé szakadni a farkától. Egyre mohóbban csókolgattam, aztán szinte magától csúszott be a számba, mintha ott lenne a helye. Próbáltam lassítani, hogy minél jobban felcsigázzam, de mintha egy pillanat alatt történt volna az egész. Mire észbe kaptam, már javában szoptam a farkát, mintha mi sem lenne természetesebb.

– Ahh, igen – sóhajtozott Péter, de beletelt néhány percbe, mire kezdett felengedni és ellazulni. Éreztem rajta eleinte, mennyire feszült és bűntudatos, de a vágya erősebb volt, és egyre inkább felszabadult a gátlásai alól. Simogatni kezdett, aztán beletúrt a hajamba, és a csípője is megmozdult, ami szörnyen felizgatott. A farka már nem is lehetett volna keményebb, és amint beleszívtam, megéreztem az előszivárgó kéjnedv ízét. Körbesimogattam a nyelvemmel a sikamlós, meleg bőrt, érzékien nyaltam-faltam és szopogattam a makkját, közben pedig felnéztem rá, egyenesen a szemébe. Kedvére való látvány lehettem a farkával a számban, ezt elárulta az arckifejezése. Gyengéden simogatta az arcomat, ami pedig engem tüzelt fel még jobban, ezért egyre falánkabban cuppogtam a farkán. Hamar csupa nyál lett tőlem, nedvesen csillogott, ahogy kijjebb engedtem a számból, és az államra is lefolyt egy kicsi, amit még el is maszatolt a kezével.

Aztán kipróbáltam, mennyit tudok belőle eltüntetni a számban. Hagytam, hogy egészen a torkomra csússzon a vége, de így tartottam csupán felénél. Péter mindenesetre hangos sóhajokkal díjazta az igyekezetemet. Minden alkalommal felnyögött, amikor még mélyebben próbáltam bekapni, én pedig tényleg szerettem volna, ha minél jobban élvezi. Próbáltam ellazítani a torkom, nekinyomni teljesen a végét, és nyelni, ahogy olvastam erről, de megcsinálni jóval nehezebb volt, mint ahogy elképzeltem. Úgy tűnt, egy ekkora húsdarab egyszerűen nem fér le a torkomba, bármennyire is szeretném.

Ekkor aztán váratlanul a tarkómra tette nagy, erős kezét, és enyhén, de határozottan rányomta a farkára a fejemet. Mintha épp csak ennyi segítség kellett volna hozzá, a makkja egyszeriben lecsúszott a torkomba, a farka pedig teljes hosszában eltűnt a számban. Meglepetten pislogtam, nem is tudtam mást csinálni, hiszen még mindig tartotta a fejemet. A farka mélyen a torkomban lüktetett, nem mozdult vele, csak lent tartotta. Ösztönösen, reflexszerűen próbáltam nyelni, amivel izgatóan masszíroztam, szinte fejtem a farkát, és élveztem, hogy ezzel mennyire beindítom. Nem bántam egyáltalán, hogy végre követelőzőbb velem.

Pár hosszú másodperc után muszáj volt kiengednem a számból, hogy levegőhöz jussak. Nagyot lélegeztem, miközben újra megcsodáltam az orrom előtt lüktető, nyálas farkát, aztán felnéztem, hogy rámosolyogjak. Ő visszamosolygott rám, és újra kedvesen megsimogatta a hajamat.

– Nagyon ügyes vagy – mondta. – Majd gyakoroljuk még.

– Igen, az jó lenne – nevettem, és újra megragadtam a farkát, hogy befejezzem, amit elkezdtem.

Játékosan hozzányomtam az arcomat, megpaskoltam kicsit vele, élveztem, hogy még jobban összenyálazom magam. Aztán végignyaltam párszor teljes hosszában, hogy a végénél megállapodva játsszak rajta kicsit a nyelvem hegyével. Péter elégedetten mosolyogva, a látványban gyönyörködve nézett le rám, amitől szexibbnek éreztem magam, mint valaha.

Sejtettem, hogy nincs már neki sok vissza, ezért lassan és kéjesen kezdtem szopogatni a faszát, amikor újra a számba vettem. Igyekeztem kiélvezni minden hátralévő pillanatát. Ahogy térdeltem, kidomborítottam a fenekemet, és feljebb húztam róla a szoknyát, hogy tovább ingereljem a látvánnyal. Egyik kezemmel a combjaim közé nyúltam, és a bugyin keresztül is rögtön éreztem, hogy mennyire nedves vagyok. Tocsogott a puncim, teljesen átáztam, és alig vártam, hogy a folytatásban majd ennek is gondját viselje.

– Nagyon jól csinálod, Orsi, annyira izgató vagy – lihegte Péter egyre hevesebben. Ahogy közeledett a végéhez, egyre erősebben és gyorsabban szívogattam a makkját, és eszembe se jutott, hogy kiengedjem a számból. Alig vártam már, hogy a nyelvemre csorduljon a forró spermája, ez volt az egyik legizgatóbb része a fantáziáimnak. Mikor végre megremegett, és lüktetni kezdett a farka, nem hagytam abba a szopást, hogy minél nagyobbat élvezzen.

– Ahh, igen – nyögött fel, a szám pedig hirtelen megtelt friss, sűrű gecivel. Hosszasan ízlelgettem és élveztem az állagát, olyan volt, mint valami zamatos puding, és az íze sem zavart. Több jött, mint ahogy vártam, de azért lenyeltem mindet, és gondosan kiszopogattam belőle a maradékot. Nyalogattam még egy ideig a farkát, de egy idő után megremegett, mikor a makkjához ért a nyelvem, és gondoltam, hogy túl érzékeny lett.

Mikor kicsit magához tért, hálásan mosolygott rám, engem pedig elöntött a boldogság. Megfogta a kezemet, felhúzott magához, aztán adott egy forró csókot. Sosem fogom elfelejteni, milyen teljesnek éreztem magam abban a percben.

Csókolóztunk és lassan, gyengéden simogattuk egymást egy ideig a nappaliban állva, aztán kézenfogva felvezetett a hálószobába, ahogy reméltem is. Előttünk volt az egész hétvége, és a puncim egyre éhesebben követelte a figyelmet. Fenekem a tenyerébe simult, ahogy lassan lépkedtünk felfelé a lépcsőn, és úgy mosolyogtunk egymásra, ahogy friss szerelmesekhez illik. Nagyon kívántam, egyre jobban és jobban, és szörnyen izgatottá tett a várakozás.





14 évesen fiú létemre erotikus álmok voltak azok, amik gyakrabban előjöttek nekem, de nem bántam. Hiszen olyas valakiről álmodtam, amit akkor sem fogok feledni, ha öreg leszek.
Az egyik szombat este, pontosan 21 órakor este felkelte...




Valójában nem is ismerlek. Még az igazi neved sem tudom, bár nem lenne nehéz kideríteni. Minden közös múltunk néhány óra egy kis szobában, sok más emberrel körülvéve. Valamiért mégis ezer szállal húzol magadhoz, a te tested a má...




Már tegnap mondta a párom, hogy el kellene vinni a lányokat az élményfürdőbe. Nem voltam túl lelkes, mert a kisebbik lányom kissé nehéz eset, a felügyelete egy embert kíván, így előre láttam szomorú sorsomat... míg a párom a nagyo...




Nyalom és szívom a puncikádat, majd a meredező nyelvem hegyét a csiklódon pörgetem egy kis ideig, figyelve elcsukló sóhajaid ritmusát. Ekkor már elég magasan jársz, de nem hagyom abba.


Egyre gyorsabban pörgetem a ...




Este hatra egyeztettünk le Szilviával egy üzleti megbeszélést nála. Lányával él. Elvált, szép nő, de nem bombázó. Pontosan érkeztem. Amikor ajtót nyitott, egy vékony, szinte átlátszó, férfi méretű póló volt rajta, a hasa föl...


Copyright (c) szex-tett.info. Design by XXX Mag