banner

Megdugtam egy 70 éves öreglányt




Ilonát (nevezzük így) kevéssé ismertem. A korom béli, hetven év körüli, magát jól tartó hölgy, néha szomszédomban lakó húgához, sógorához jött látogatóba. Egyszer a szomszéd épp ment el feleségével, én meg rákérdeztem, hová mennek. Kórházi látogatóba indultak. A Kékgolyóba, Ilonát látogatni. Rosszindulatú daganatot találtak egyik mellében, az egyik mell eltávolítása mellett döntöttek. Mivel barátnőm is hasonló helyzetben volt, érdekeltek a fejlemények. Mikor legközelebb Ilona ismét felbukkant a lépcsőházban, köszönésen túl néhány szót is váltottunk. Dicsértem, hogy a kórház után milyen jól néz ki. Nem tetszett neki, hogy sógora pletykált állapotáról, de attól fogva időnként, váltottunk néhány szót. Egyszer, szóba került, hogy siet haza, mert élettársa nem veszi jónéven, hogy húgát látogatja. Jó lenne haza érnie, mielőtt „az a barom” is hazaér. Később, ha Ilona szóba került a szomszédnál, kérdezősködtem, hogy megtudjam, miért „az a barom” az élettárs minősítése. Nem meséltek jókat a fickóról. Ritka találkozásaink alkalmával, felvetettem Ilonának, hogy üljünk le egy kicsit, meséljen magáról. Megígérte, hogy majd, de aztán mindig sietett. A múlt héten a szomszédék ajtaja előtt futottam össze vele. Csengetett, de húgáék nem voltak otthon. Szentségelt, hogy milyen hülye, hogy nem szólt nekik előre jöveteléről, most aztán mehet haza, pedig elég ideges. Arra számított, hogy majd húgával kidumálja magából a feszültséget. - Gyere be hozzám! Ráérek, úgy is rég ígéred, hogy dumálunk egyet. - mondtam neki. Rá állt. Leültettem, bontottam sört, előkaptam valami rágcsálnivalót, aztán faggattam, hogy miért ideges. „Az a barom” nem hagyja békén. Mindenbe beleszól. Ilona lakásában laknak, és most azért rágja, hogy adja el a lakást, és együtt vegyenek egy vidéki házat. Amit ő nem akar. Meg aztán, holnap műtétre megy. Csökkent értékűnek érzi magát így fél/egy mellel. - Nekem mondod? - kérdezetem. Nekem? Az egyszeműnek? 18 éves korom óta egy szemmel élek. Igaz, csak néhány éve látszik ennyire, hogy az egyik rossz, de aki közel került hozzám, eddig is tudhatta. Mégis sikeresnek érzem az életem. - Döntöttem! Kértem a mell helyreállító műtétet. Párja viszont folyton azt emlegeti, hogy: Mi lesz ha ott maradsz a műtőasztalon? Holnap megy a kórházba, ezzel a „lelkesítéssel” megtámogatva. Én persze vigasztaltam, hogy nem lesz semmi baj, meg különben is, álljon a sarkára, ne hagyja, hogy élettársa mindenben irányítsa. De már „annyira összeszoktunk!”, ez a stílus alakult ki köztük. Párja, az eltávolítás óta, csak rájátszik kisebbségi érzésére, jelen állapotában nem érzi NŐ-nek magát. Szóba hoztam, hogy rábukkantam az interneten a viszony.hu-ra, és az ottani történetek, adatlapok alapján úgy látom, sokan vannak, akik hozzá hasonló cipőben járnak, elegük van társukból, de szakítás helyett más kiutat keresnek. Vegyen példát tőlük, álljon a sarkára, alakítsa úgy az életét, hogy neki is jó legyen. Gyorsan indítottam a számítógépet, hogy mutassam neki, mások, ha nem tetszik a meglévő kapcsolat, de nem tudnak, akarnak szakítani, miként újítanak. Mivel Ilona nem ismeri a számítógép kezelését, leültettem a gép elé, és háta mögül kezeltem a gépet. Míg olvasott, néha töltöttem poharába, vagy a vállán pihentettem a kezem. Egy-egy simogatással bátorítottam. Néha kommentálta az olvasottat, aztán lapoztunk tovább. Egy-két általam ismert adatlap bemutatását követően rákattintottam az erotikus történetekre. Közülük először a házi-nyuszi történetet olvastattam el vele, majd a „Szex a masszázságyon” következett. Akkor már simogatás helyett inkább gyúrtam a vállizmait, masszíroztam lapockáit. Nem tiltakozott, élvezte. A történet közben nagyot nyújtózott, és megjegyezte: Jól csinálod! A történet végén, félénken megemlítettem, hogy nekem nincs masszázságyam, de masszázs-olajam van. Meg különben - is szívesen masszíroznám tovább, de itt, a széken ülve, nagyon kényelmetlen. A széktámlától nem férek rendesen hozzá. Ha hasra feküdne az ágyon, nem készülne ki a kezem. Kicsit unszolni kellett, de végül ágyamra hasalt. Fölé térdeltem, és az előbb olvasott történetre gondolva, szűkülő nadrággal masszíroztam őt, vagyis inkább ruháját. Lábánál járva megjegyeztem, hogy nem merem erősen csinálni, mert féltem a harisnyáját. - Várj, ki kell ugranom egy percre. mondta. Pár perc múlva zúgott a WC öblítő, csapódott a fürdőszoba ajtaja, majd megjelent ő. Ismét az ágyra hasalt, de már nem volt rajta a harisnya. Derekát, lábát, fenekét masszíroztam, de mivel tapadt a kezem, megkérdeztem: Jöhet egy kis olaj? - Igen. - volt a bátortalan válasz. Combját masszírozva, előbb félénken haladtam felfelé, majd mivel éreztem, hogy nem szorítja össze, inkább lazít, (talán neki is az előbb olvasottak jártak az eszében,) hozzá-hozzá értem bugyijának azon részéhez, ami szeméremajkait takarta. Láttam mosolyog, éreztem, bele lapul a lepedőbe. Kis illatos olaj a lábára, majd szoknyáját bugyija fölé csúsztatva, derekát vettem sorra. - Húzd kicsit feljebb, nehogy olajos legyen! - szóltam neki. Kikapcsolta, lerúgta. Derekát, combját felváltva kényeztettem, combját egyre feljebb, egyre többször. Közben a kis nadrágocskát derekáról egyre lejjebb csúsztattam, hogy feneke is bekapcsolódhasson az élvezkedésbe. Amikor már alig takart valamit a gyűrött fehérnemű, két oldalt megfogtam a gumírozást, ő pedig megemelte derekát, hogy lehúzhassam róla. Kis szünetet tartottam, amilyen gyorsan lehetett, igyekeztem megszabadulni nadrágomtól, gatyámtól, ingemtől. Újabb olaj, és most már nem csak a combok, hanem a szeméremajkak is kaptak a masszírozásból, a közülük egyre jobban kiemelkedő kisajkak, csikló a simogatásból. Feneke fölé térdelve, pulóverét, pólóját hátán feltolva, hátát, derekát, fenekét masszíroztam, meredező farkamat pedig combjai közé igazítottam. Először szeméremajkai közt csúszkáltam vele, miközben kezem is dolgozott, de aztán derekát megemelve úgy helyezkedett, hogy éreztem, makkom, utat talál hüvelyébe. Abba hagyva a masszírozást, rá simultam, egyik kezemmel hasa alá nyúlva csiklóját simogattam, nyakába csókolva mozogtam benne. A több éves szex megvonás hatására éreztem, nemsokára elvesztem uralmamat huncutka felett, ezért sürgősen elhagytam a szolgálati helyet. Kértem, forduljon meg. Kézzel, szájjal folytattam puncija izgatását. - Nekem nem adsz játékszert? - Kérdezte. Úgy fordított, hogy ő is hozzám férjen. Így folytattuk, míg abba nem hagyta a velem foglakozást. Akkor már csak saját élvezetére figyelt, és levegő után kapkodott. Aztán eltolt magától, pihenőre volt szüksége. Nem szóltunk egy ideig, csak pihentünk egymás mellett. Aztán hirtelen felkönyökölt, majd letepert: - Te Süsü, te egyszemű sárkány! Levettél a lábamról. Majd lankadni kezdő szerszámommal kezdet foglalkozni. Gyorsan sikerrel járt. Meglovagolt. Bedobta élete minden lovagló ismeretét. Felhajtott a csúcsra. Búcsú szavait ajánlom minden egymellű, egyszemű nőnek, férfinek: „Azért mégis jó nőnek lenni! Különösen, ha ezt egy férfi ágyában tapasztalhatja meg az ember lánya.” Ha ez előbb történik meg velem, talán nem is mennék arra a holnapi pótlásra. Vagy talán mégis? Talán pont ezért? Majd műtét után, a kórházban, lábadozva, kitalálom.





Szép nyári délelõtt volt, mikor munkába mentem. Akkor még nem sejtettem, hogy el fogom veszteni állásomat. Pedig, hogy mondták: "Maga a legjobb dolgozónk, maga nélkül Thilda nem menne a cég..." Kora este a kiléptetõ cédulával zsebemb...




Az első fiúmról fogok írni, ahogy itt már sokan megtették előttem. Őt Ferencnek hívták. Magas, kisportolt fiú volt. A tánciskolában ismerkedtünk meg.

Úgy telt el fél év, hogy ő mindig összeszedte bátorságát és k...




Viber üzenetváltás - Annamari: - mindig olyanokat írsz... teljesen kész vagyok tőle - hol vagy most? Annamari: - ülök a gép előtt a sarokban - akkor kezdem  - az íróasztalnál ülsz a forgószéken, letérdelek melléd és együtt néz...




Új város, új lakás, új élet.
A bútorok már tegnap a helyükre kerültek, de a szoba közepén még ott tornyosulnak a ruhákkal, könyvekkel, apróságokkal teli dobozok.
- Jó lenne ma már ezen is túl lenni - intek feléjük....




Beléptünk a szobába. Hirtelen tudatosult bennem, hogy már csak ketten vagyunk és elkerülhetetlen, hogy ne egymással foglalkozzunk. Összerándult a gondolatra a gyomrom.
Nem sok időm maradt az elmélkedésre, mert ő hirtelen felém fo...


Copyright (c) szex-tett.info. Design by XXX Mag