banner

Leszbi lettem, megcsaltak




Már megint vagy húsz percig nem jött a villamos. A járdaszigeten úgy álldogált az embertömeg, mint pingvinek a jégtáblán. Huh, jön a szardínia effektus! Mosdatlan, nehéz szagú népekkel körülvéve kell utaznom haza. Minden másnap ez a helyzet.
Befut a szerelvény. Felsodródom, s ösztönösen mély levegőt veszek, mint aki merülni készül. Nagy nehezen záródik az ajtó. Hátulról egy férfi oldaltáskája vág belém, de legalább háttal áll nekem, ez is valami. Amint az első gyorsításoktól, fékezésektől összerázódik a közönség, egyszer csak érzem, hogy finom illat úszik az orromba. Előttem egy molett nő áll, a festett szőke, sűrű hajából, a pihés nyakáról száll felém. Nagyon finom, vaníliás, szegfűszeges, fahéjas, ópiumos, a legjobb keleti füstölők árasztanak hasonló illatot. Újabb fékezés, és a testem önkéntelenül rányomódik a nő ruganyos fenekére.
- Bocsánat! – nyögöm zavartan.
- Ó, semmi baj! – pillant rám a válla fölött. Negyvenes vagy ötvenes, nagyon jó karban levőnek látszik. A ballonja alatt mintha két focilabdát hordana. Hirtelen megsajnálom: ekkora cicikkel szorongatják itt, nem lehet nagy élvezet.

A következő megállóknál inkább sűrűsödik a tömeg, mintsem ritkul. Közben meg sem tudok mozdulni. Külön zavarba hoz, hogy az ágyékom a szerelvény minden durvább mozgásánál újra és újra nekinyomódik a jó illatú nő tomporának. A mellem pedig a felső karjának. Mintha dörgölődznék hozzá. És fura érzés kezd eltölteni: ezek a nekinyomódások egyre jobban esnek. Egyre jobb hozzá bújni. Szinte már várom a következő fékezést. Olyannyira, hogy már nem is igyekszem tartani magamat, csak markírozom, miközben igazából szándékosan nyomom neki magamat. És igazítom is a dolgot, amennyire lehet: lazítva a combjaimon, előre tolom a vénuszdombomat, hogy arra tapadjon a nő feneke. Fura, ismeretlen izgalom kezd eltölteni.

Soha nem voltam még nővel, de láttam pár pornót, ahol nők szeretkeztek. Sohasem taszított, sőt, inkább kíváncsivá tett. Nem mondom, többször azon kaptam magam, hogy szívesen megsimogatnám egyik-másik szereplőt itt és ott, de csak kalandvágyból. Nem éreztem, hogy igazán beindulnék rájuk szexuálisan. De ez a test ott a villamoson egészen más volt. Azon kaptam magam, hogy legszívesebben a combjaim közé vettem volna a nő combját, hogy kedvemre nyomogassam hozzá a puncimat. Nagy kedvem lett volna hozzá simulni egészen. Lófarokba fogott erős, festett szőke hajzata alatt a nyakán azok a pihék is olyan vonzónak tűntek, hogy kedvem lett volna megcsókolgatni őt ott. A ballonja ki volt gombolva, alatta selyemblúzt viselt, amelynek felső pár gombja nyitva volt. Néha úgy lendült a teste, hogy egy villanásra mélyebbre láttam a dekoltázsába. Rezgő, puha, finom bőrű mellhús rejlett ott bent, a melltartó kosara összenyomta, mély, gusztusos árok keletkezett a keblei között.
Mekkora lehet? – méláztam el. Legalább akkora, mint a nagyimé volt. Emlékszem, sokszor láttam mosakodni. És kis kamaszlányként azért imádkoztam, hogy nekem is olyan szép nagy cicijeim nőjenek. És reméltem, hogy nekem is olyan hatalmas, lengő körtéim lesznek idősebb koromra. Más nők épp azért aggódnak, hogy ne legyen lógó mellük, de én épp ilyenekre vágytam. Mert kislány koromtól nagyon tetszettek a hatalmas tőgyek. Szerettem volna játszani velük – sokat maszturbáltam ugyanis, és eközben különösen élveztem a melleim gyúrogatását. Aztán elég nagyra duzzadtak ahhoz, hogy tenyeremmel felemelve kényelmesen elérjem a nyelvemmel a bimbóimat. De ugyebár minél nagyobb az a cici, és minél érettebb, kicsit lógósabb, annál könnyebb hozzáférni a bimbójához. És akkor már nem csak nyalogatni lehet, hanem rendesen szopogatni is. Ami nagyon nem mindegy. Tudja, aki próbálta! Nagyon tudom ajánlani! Úgy, ahogy magadnak szeretgeted a testedet, senki sem képes rá. De ekkor még nem tudtam, hogy egy másik nő – igen… Sőt, ha szerencséd van, még jobban is esik, mintha magadnak csinálnád!

Egy pillanatra lehunytam a szememet, s megjelent előttem két, kissé ellapuló focilabda, megfelelő felfüggesztéssel. Úhh, de megemelgetnék ilyesmit! Lelki szemeimmel láttam is már az elém táruló meztelen asszonyi testet, a gömbölyded formákat, a nagy, szőrös puncit, amit széthúzok az ujjaimmal, orromba csap a finom, friss, izgatott pina illata (a sajátomat nagyon szeretem!), csillog a rózsaszín kehely mélye, opálos nedvek szivárognak benne, és én lassan ráhajolok, beledugom a nyelvemet abba a… Khm… Istenem, ezzel a nővel el tudnám képzelni, gondoltam. Negyven elmúltam, nehogy már ne próbáljam ki, milyen lehet… Istenkém, de hogyan?

Újabb megálló felé közeledtünk, a villamos megint nagyot fékezett, s én ismét rányomódtam arra az izgató popsira. Eddig a nő maga is a menetirányba lendült, amennyire a tömeg engedte. De most megtámasztotta magát, és mintha visszaadta volna a nyomásomat.

Á, biztos csak véletlen… Néztem félig hátulról az arcát. Semmi különös. Félig leeresztett pillák, mintha szendergett volna. A megálló után gyorsított a villamos, de nem annyira, hogy ettől a fenekének rám kellett volna nyomódnia. Legalábbis annyira nem. Felfigyeltem. Mintegy fészkelődve megmozdítottam a csípőmet. Ő is megmozdította. És nem húzta el!

Lesz, ami lesz – mindig rá lehet fogni a villamosra, meg aztán le is lehet szállni és tovább menni a következővel. Nem tudom, mi ütött belém, de ki akartam ugratni a nyulat a bokorból. Az én nyulamat is: meddig merek s vagyok képes elmenni? S ő vajon olyan, mint amilyennek képzeltem?
Óvatosan rányomtam a vénuszdombomat a farának a felém eső részére, az ágyékával egy magasságban. Éreztem, hogy állja. Aztán azt is, hogy ő is nyomja magát felém. Elmosolyodott, és hátra pillantott. Mélykék szeme volt, opálosan csillogott. Lassan kidugta a nyelvét, és végignyalta érzéki, húsos ajkait. Gondoltam, ez jel, úgy hogy én is megnyaltam az ajkaimat. Közben éreztem, hogy határozottan hozzám simul odalent. Aztán óvatosan megmozdult a karja is, egészen pici mozdulatokkal nyomogatta a mellem. Előbbre toltam a felső testemet, jelezve, hogy vettem a lapot.

A kapaszkodót szorító kezére tévedt a tekintetem. A hüvelykujján gyűrű... A minap a tévében hallottam róla, hogy a leszbikusok így jeleznek egymásnak. Huh, hát tényleg beletrafáltam?

Gondoltam egy nagyot és merészet. Lopva lehúztam a jobb kezemről a jegygyűrűt, és sikerült is felcsúsztatnom a hüvelykujjamra. Aztán izgalomtól égő arccal odanyúltam az egyik hurkos kapaszkodóhoz „barátnőm” orra előtt. A mozdulatra önkéntelenül felpillantott, s láttam, hogy megcsillan a szeme.

Fékez a villamos, ilyenkor a körülöttünk nyomorgók gyanújának felkeltése nélkül lehet igazítani a felálláson. A nő szembe fordult velem, de úgy, hogy csak félig találkozott a testünk: a melleim az ő dinnyéi közé nyomódtak, s megéreztem erős combját a combjaimnál. Lazítottam rajtuk, erre azonnal közéjük nyomult. Én meg az ő combjai közé. Éreztem puha hasát és ugyancsak puha szeméremdombját. Tényleg nem tudom, mi ütött belém, és nagy merészen, de lassan, óvatosan benyúltam a ballonja alá, és óvatosan megsimogattam a mellét. Hatalmas, meleg tömeget tapogattam, vékony blúzán átduzzadtak jókora bimbói. Nem kemény kosaras, hanem elasztikus melltartót hordott. Így kiválóan érezhettem nagy, nehéz melleinek állagát. Sűrű volt, mégis omlós. Épp, mint az enyémek, jó érett cici. Csak jóval nagyobbnak tűnt. Sohasem hittem volna, hogy ilyen kellemes élmény egy másik nő keblének simogatása. Jólesően elmosolyodott, és még igazított is a testén, hogy jobban hozzáférjek. Aztán éreztem, hogy a blézerem alá siklik egy kéz. Az ő keze. Lágyan, szeretettel matatott a mellemen. Nagyon finoman meg is markolta.

Hasonló élményt még nem tapasztaltam soha. Ismeretlen, fülledt izgalom ömlött el rajtam, s éreztem, csupa nedvesség már a bugyim. Azt akartam, hogy ne legyen vége, hogy örökké tartson ez a villamosozás. Féltem attól, hogy mi lesz, ha megérkezünk, ha le kell szállni, el kell válni, vagy…
Így utaztunk a végállomásig, ahol mindenki leszállt. Addig nem szóltunk egy szót sem egymáshoz. De most felém fordult.
- Anni vagyok – nyújtotta hosszú ujjú, finom kezét. – Nagyon jó volt veled villamosozni...
Megfogtam a kezét, és bemutatkoztam én is.
- Életemben először villamosoztam így... – rebegtem zavartan. – De tényleg nagyon jó volt...
- Sajnálod, hogy itt a végállomás? – mosolyodott el. – Mert én legszívesebben vissza szállnék...
- Hát... Lehet, hogy nem bánnám én sem – sóhajtottam bizonytalanul. – De ez a tömeg... Szóval, izé, nem iszunk meg egy kávét valahol a közelben?
Huncutul pillantott rám, de úgy, hogy egészen belepirultam.
- Tudok egy jó, csendes kis helyet – mondta. – Itt van, nem messze. És a kávé is egyedi, nagyon finom.
És akkor ott fogunk ülni egymással szemben, hozzá sem érhetek, csak nézhetem, gondoltam, miközben a legszívesebben ismét hozzá bújtam volna jó szorosan.
- Tényleg nagyon finom kávét főznek ott – folytatta. – Alighanem szeretni fogod… És eléggé szeparált hely…

A régi Te meg Én jutott eszembe, ahol úgy voltak kialakítva a boxok, hogy nem lehetett átlátni egyikből a másikba. Az egyik nagy szerelmemmel ott többször kielégítettük egymást. Én leszoptam, ő meg ujjazva sütötte el a puncimat, miközben szopkodta a meztelen melleimet. De egy: a hely innen messze van, kettő: már nincs is meg. De ha ez a drága nő tudja, mit beszél, hát legyen!
- Menjünk akkor – egyeztem bele. Anni elindult, és belém karolt. Bőrének, testének érintése ismét abba az új, ismeretlen lázba hozott. Hatalmas mellei oldalra is kiduzzadtak, és néha hozzáért a karom. Nagyokat nyeltem az izgalomtól. Szótlanul haladtunk vagy száz métert, amikor Anni megállt egy szecessziós kapu előtt.
- Helyben vagyunk – Kikotort egy kulcscsomót a retiküljéből, s készült nyitni a bejárati zárat.
- De... De hol van itt kávézó? – adtam a naivat, holott pontosan éreztem, miről is van szó.
- Az első emeleten – állt meg a nyitott kapuban Anni. – Mondom, nagyon bensőséges kis hely.
Döntő pillanat volt. Gyorsan körülnéztem, lát-e bennünket valaki, de egy lélek sem volt a közelben. Vettem egy mély levegőt legyen, aminek lennie kell. Odaléptem Annihoz, és egy gyors, szégyenlős csókot nyomtam érzéki ajkaira.
- Hol az a kávé? – suttogtam rekedten. – Megveszek már érte! Menjünk...

Anni rám emelte azt a mesés, kék szemét. Opálos remény, mindenre nyitottság sugárzott a pillantásából.
- Tényleg feljössz hozzám? – búgta meleg, anyás, alt hangon. – Biztosan akarod azt a … khm, különleges kávét?
- Nem is tudom… Igen is, meg nem is - suttogtam rekedten, s éreztem, hogy elvörösödöm, mint egy csitri. – Tudod, én még sohasem…
Kivillant egészséges, fehér fogsora.
- Ugyan, ugyan… Mindig van egy először! – Majd hozzátette: - Azzal a gyűrűvel a hüvelykujjadon talán nem jeleztél igazat, mi?... De azért kíváncsi vagy, igaz?
- Mhm... Azt hiszem, eléggé érdekel a dolog... – dadogtam zavartan. – Aligha fogok megszökni…
Anni huncutul elmosolyodott, s határozottan megfogta a kezemet, biztatóan megszorította, és én engedelmesen követtem.

Szép lakása volt, két és fél szobás, láthatóan egyedül lakott benne. Lopva nézegettem, ahogyan letette a kabátját az előszobában, s indult a konyhába, hogy főzzön egy kávét. Selyem blúza nem volt áttetsző, de a rugalmas melltartója hagyta rengeni dús tartalmát. Nagyon jó alakja volt: molett, de arányos, csodásan nőies, asszonyos, szép formájú feneke ringott, lebegtetve laza, rakott szoknyáját, vastag, egészséges combok mozogtak alatt. Formás, erős vádlijai voltak, hosszú ujjú, elegáns keze.
Fogalmam sem volt, hogyan folytathatjuk azt, ami a villamoson elkezdődött. De Anni láthatóan nem volt kezdő. Behúzta az elsötétítő függönyöket, amelyek mintegy szűrőként működtek: áteresztették a fény egy részét, meleg rozsdavörös árnyalatokba burkolva vele a szobát. Még tartott a májusi délután, villanyra nem volt szükség.

Aztán behozta a kávét. A csészéket, tejet, cukrot tartalmazó tálcát a dohányzó asztalra tette. Közben át is öltözött felül. Nem volt már rajta melltartó, csak egy vékony, gombok nélküli selyemblúz, aminek alsó csücskeit csomóra kötötte a mellei alatt. Az ily módon alig takart, cseppet még alul is kidudorodó, hatalmas cickók szabadon rengtek. Nyilván az érdeklődésemet akarta fokozni ezzel. Hát, nem mondom, tökéletesen sikerült!

Amint velem szemben lehajolt, teljesen beláttam a mély dekoltázsába. Hatalmas kebleit valamennyire visszafogta a vékonyka, laza blúz, de így is elvarázsolt látvány volt. Két óriási, gyönyörű körte lengett előttem. Nem tudtam levenni a szememet róluk. Micsoda fenséges mellek! Legszívesebben azonnal odanyúltam volna, hogy megfogjam őket.

Újra vad hullámban tört rám az eddig ismeretlen érzés, úgy kívántam hozzá bújni, mint egy gyerek. Hogy érezzem a puha, meleg, illatos kebleit, amelyek közé odaöleli a fejemet, és ringat, ringat… Csak éppen ehhez az anyára vágyó érzéshez korábban soha nem tapasztalt fura izgalom is társult: megfogni azokat a melleket, csókolni őket, megkeresni a bimbóikat, markolászni, szeretgetni őket.

Elképzeltem, amint meztelenül ül az ágyékomon, a puncimon érzem a punciját, combjaimon a hamvas seggét, rám hajol, és azok a hatalmas körték odalógnak az arcomhoz, közéjük szoríthatom a fejemet, beléjük temetkezhetek, kéjesen fuldokolhatok az anyás ölelésükben. És kíváncsiság fogott el, hogy láthassam a hasát, a fenekét, az egész meztelen testét. Meglepetten éreztem, hogy rohamosan tovább nedvesedik a puncim ettől az egésztől.

Szembesülnöm kellett azzal, hogy asszonyt kívántam meg, tobzódni szerettem volna a testében, ölelni akartam, s azt, hogy engem is öleljen, babusgasson, kívánjon, szeressen, s szeretkezzen velem, fogdosson, simogasson, csókoljon mindenhol. Ismeretlen, új érzés volt, és nem találtam benne semmi kivetni valót. Sőt…
Anni hajoltában követte a pillantásomat, aztán rám emelte égszínkék tekintetét.
- Mit nézel olyan nagyon? Tetszem?
Aztán, mintha csak ellenőrizni akarná, elég izgatóan festenek-e a mellei, előre hajoltában lepillantott rájuk.
- Jól el vagyok látva, mi? – kuncogott fel huncutul. – Vigyáznom kell, nehogy belelógjanak a kávéba…
- Nagyon szép vagy! – mondtam gombóccal a torkomban az élménytől. – Mindened olyan dús… Ne izélj, hogy nem tudod, micsoda gyönyörű melled van! Elképesztő…
- Gyönyörű? – mosolygott rám kihívóan. – Hiszen még nem is láttad őket igazán… Eddig csak annyit láttál, hogy nagyok…
Tudta, mit csinál. Szándékosan kínálgatta a frenetikus melleit. Megkerülte az asztalt és mellém huppant a kanapéra. Cigivel kínált. Rágyújtottunk.
- Szóval… Nem voltál még nővel, ha jól értem? – fújta ki a füstöt, s kortyolt egyet a kávéjából.
- Hát… Nem. De gondoltam már rá nem egyszer… - nyeltem nagyokat. - Csak tudod, soha, semmilyen különösebb izgalmat nem éreztem ettől. Egészen a mai napig… Talán az illatod indított be…
Anni felkacagott.
- Nem csodálom! – Hozzám hajolt. – Szívd csak be jó mélyen!… Indiai készítmény. Titkos! Van benne egy jó adag ferromon…
Eltöltött az illata. Hirtelen elszántan arcon csókoltam.
- Isteni! – lelkendeztem bátortalanul. – Tényleg olyan, hogy az ember lánya azonnal csak egyre tud gondolni… De miért éppen arra, hogy nővel legyen?
Anni letette a csészéjét, s az enyémet is kivette a kezemből, hogy az asztalra helyezze. Felém fordult, két kezébe vette az arcomat, s a szemembe nézett.
- Nem épp nőre indítja be az embert – mondta halkan. – Általában a szexre. Azt váltja ki, hogy nagyon, de nagyon erősen megkívánd a szeretkezést. A szexuális dédelgetést. A kéjt, az élvezetet. És oldja a gátlásokat. Nem érzed? És felbátorít… Nézd csak, valahogy így…

Azzal rátapadt az ajkaimra. Forró, száraz szájával finoman harapdálni, csókolgatni kezdett, majd valódi nyelves csókra hívott. Szívesen engedtem neki, tulajdonképpen szétvetett a kíváncsiság. Hihetetlenül lassan kezdte. Ajkaival megcsippentette az enyémeket, nyalogatta a számat, az államat, végigbirizgálta az arcomat az orromtól a fülem tövéig, megint ajkazott, aztán a nyakamat vette végig, vissza az ajkaimhoz, s végre belenyalt a számba. De csak egy pillanatra, mintegy ígéretképpen, aztán megint eltávolodott tőle, hogy mind szűkebb körökben térjen vissza, mígnem már úgy szomjaztam a nyelves csókjára, mint szaharai vándor a vízre. És végre összeolvadtak az ajkaink, egymásba fonódtak a nyelveink, éreztem a nyála finom ízét. De nem akárhogyan csókolt: néha az volt az érzésem, hogy a szám egy punci, amibe érzékien belenyal. Őrületes volt! Férfival még soha így nem smároltam, ennyire izgalmasan egyik szeretőm se tudott csókolni.
- Na, kedves, milyen nővel csókolózni? – dorombolta Anni, puszilgatva az arcomat.
- Mesés… - leheltem kábultan, és ösztönösen kerestem a száját, hogy folytassuk.
- Gyere, imádlak… - súgta, és ismét összeolvadtak az ajkaink. – Olyan jó csókolni téged!
Hosszan, nagyon hosszan csókolóztunk. Minden pillanatban jobban esett. Mézédesnek tűnt a szája. A vérem szabályosan felforrt, egyre jobban elöntött a szenvedély. Méghozzá egy eddig ismeretlen szenvedély. Kicsurrant oldalt a nyálunk, nyelvével végigtapogatta az ínyemet, én is mohón csókoltam vissza, hangosan csemcsegetünk, cuppogtunk, s ez a nedves hangözön mintegy előre vetített más nedvességeket, másutt elhelyezett csókokat és nyalásokat. A végtelenségig tudtam volna élvezni azt a csókolódzást! Új volt, érdekes, izgalmas, nagyon gerjesztő. És fantasztikusan jó volt.

Meglepett, milyen lágy, és érzéki egy női nyelv, mennyivel erotikusabb a férfiakénál. Akartam, egyre többet akartam. Egyre felszabadultabb voltam. Szeretkezni akartam, mindenáron. Méghozzá nővel. Vele! Férfi ekkor eszembe se jutott. Egyszerűen őrülten megkívántam a női testet, mint olyat. melleket akartam fogdosni, puszilgatni, bimbókat szopni, hamvas női segget csókolgatni, puncit nézegetni, simogatni, belenyúlni és belenyalni, de úgy, hogy fürödjön a nedveiben az arcom!
Fel akartam fedezni a női szerelmet. Hatottak a parfümje ferromonjai vagy sem, mindegy, ez volt a helyzet. Kívántam már, mint egy falat kenyeret!

Ösztönösen csúszott a tenyerem a mellére, hogy ott folytassam, ahol a villamoson abba maradt. Azonnal viszonozta. Én még a magamén kívül mellet nem fogdostam, s az enyémet is csak férfiak becézgették eddig. De így még soha. Már a blúzomon át is éreztem, hogy ez most más. Más, és sokkal jobb. Mintha magamnak csináltam volna. Anninak egy melle akkora volt, még így melltartóban is, hogy négy tenyér kellett volna a lefedéséhez, nagyjából. Volt hát mit felfedeznem. Nagyimnak és anyámnak voltak ötvenévesen hasonló mellei, sokszor panaszkodtak is, hogy fáj a hátuk a cipelésüktől. Mindig szerettem volna meggyőződni róla, hogy vajon valóban olyan nehezek-e. Most minden jel szerint kielégíthettem egykori kíváncsiságomat Anni jóvoltából.

Nem kemény kosaras, hanem elasztikus melltartója volt, úgy hogy jól érezhettem a melle állagát a selymes, rugalmas anyagon át. Telt, nehéz, mégis omlós keblei voltak, hasonlóképpen ruganyosak, mint egy vízzel töltött ballon.
- Segítsünk egymáson! – búgta Anni, és hátra nyúlt a melltartóm kapcsához. Én meg az övéhez. Amint újra kissé eltávolodtunk, láthattam, mint ereszkednek meg hatalmas keblei, rengve kissé oldalra és lefelé buktak, kiszabadulva kalodájukból. Két hatalmas körte, alsó ívük csaknem a köldökével került egy vonalba. Soha nem hittem volna, hogy ilyen hatalmas mellek valóban léteznek. Mesés látvány volt egyszerre ennyi dús asszonyiság. És guszta, nyálcsorgatóan guszta! Talán furcsa, de az, hogy lógó, saját súlyuk alatt ellapuló, nagy melleket láttam, teljesen elvarázsolt. Valami ősit, anyásat éreztem bennük. Mondom, kislány korom óta tetszett az ilyesmi. Lehúztam róla a melltartót egészen. Fantasztikus kép tárult elém: kissé elterülő, hatalmas, fehér körtéin csészealjnyi udvarú, gyönyörű, rózsaszín, jókora mogyorónyi, cumis bimbók virítottak. Finom, hamvas bőre alatt ingerlő kis kék erecskék futottak itt és ott. Feljebb meg hosszúkás, cirmos ráncok képződtek a melle bőrén. Láttam már hasonlót érett asszonyokon, és akkor megrémültem, hogy korosodóban nekem nálam is megjelennek majd. De Anni keblein még ezek is külön izgatóvá váltak. Rajongva bámultam a csodás, dús női testet.

- Anni… Milyen gyönyörű vagy! – suttogtam elbűvölten. – Hogy lehet valakinek ilyen gyönyörű szép melle!
- Hmmmm… Édesem… - dorombolta, és élvezettel nézegette az én kerek, telt labdáimat, én meg csak bámultam csodás, nagy és puha, s mégis telt óriásait.
- Látom, tényleg nagyon tetszenek – mosolyodott el, és a tarkómra csúsztatta a kezét. – Pedig általában ronda tőgyeknek tartják az ilyen ciciket...
- Hülyeség! – tiltakoztam, nagyokat nyelve. – Csodás a melled…
- – A tiéd is nagyon szép… - mondta halkan, és megnyalta telt ajkait. Aztán kissé előre hajolt, és finoman rácsúsztatta a kezét a cickóimra. Megelőzött. Egy másodperccel később már én tapadtam volna a melleire.
– Milyen bársonyos a bőröd… - búgta. – Mutasd… Akarom…
Soha nem fogta meg még másik nő őket. És ez az érintés most frenetikus volt. Lágyan, cirógatva matattak rajtam az ujjai, végigpásztázták mindkét mellemet. És nem markolta meg, hanem simogatott, és simogatott, néha alig érintve a bőrömet.

A bimbóimnál kissé tovább időzött, aztán megint az oldalamra siklott a keze, és kezdte újra és újra becserkészni a legérzékenyebb részt, a bimbók környékét. Egy idő után azt hittem, megveszek, annyira vágytam már rá, hogy szenvedélyesen belém markoljon, hogy érezzem az ajkait is ott, ahol a keze jár. Hol a melleimet nézte égő szemmel, hol fel- és felpillantott rám.
Ösztönösen tudtam, azt vizsgálja, élvezem-e kellőképpen, amit művel. Hát, élveztem! De mennyire!

- Édes cicikéim – suttogta forrón. – Nagyon tetszel, tudod? Aranyos a melled… Mmmm… És ha most rendesen megfogom?...
S azzal lágyan, szenvedélyesen belemarkolt a melleimbe. Gyúrni, görgetni kezdte a cickóimat, és ráhajolt az ajkaimra. Szomjasan tapadtam rá a szájára. Mellezett, csókolt, hosszan és kéjjel, éreztem, hogy ő is nagyon kíván. Nyúltam volna én is a hatalmas körtéi után, de ügyesen elhárított:
- Majd, édesem, majd, ne siess… Még előbb én tartozom valamivel…

Azzal elkezdte lecsókolni magát rajtam. Az államról indult, végig puszilgatta a nyakamat, bearaszolt a két mellem közé, aztán fölöttük, a hónom aljához, ott rátapadt arra a kis hájhurkára, ami előre haladva a mellembe torkoll, elcsókolgatta a cickóim alját, visszatért középre, és mint a nyelves csók előtt az szám felé, egyre szűkülő körökben közelített a bimbóimhoz. Megint megőrjített a halasztgatással, úgy hogy mire a bimbómon megéreztem a forró, nyálas ajkait, majdnem elélveztem, akkora volt bennem a feszültség. Remegtem, mint a kocsonya, kapkodtam a levegőt, a melleim hullámzottak, turkáltam a hajában, mint egy őrült.
- Mit művelsz velem? Ó, Istenkém… - haldokoltam a gyönyörtől.
Amint ott munkálkodott a melleimen, a hatalmas körtéi ránehezedtek a combomra. Beleszédültem.
- Én is akarom a melledet! – lihegtem. – Hadd szeretgesselek és is végre ott!
Anni mosolyogva egyenesedett fel, és beledugta egyik ujját a számba. Ösztönösen megszoptam. Megint az volt az érzésem, hogy a szám a puncim, amibe belenyúl… Azt hittem megfulladok az izgalomtól.
- Szóval, kell a tőgyem? – kuncogott fel Anni halkan. – Akarod a Riskát? Hm?
- Óh, édesem! Még hogy tőgy! – nyögtem. – Ne nevezd ezeket a gyönyörű asszonyi gyümölcsöket tőgynek! Csodakörték, meseballonok!
- Szerintem fantasztikus melled van! – mondtam, és nem kellett magára húznia, hajoltam én rá önként! Két kézre fogtam egyik gyönyörű mellét, felemeltem, és elkezdtem csókokkal beborítani. Súlyos volt, nyomott vagy két kilót.
- Huuuhhh… - szakadt ki belőlem. – Mekkora! Istenem, mesés a melled! Hihetetlen! Imádom! Te jó ég, mennyi van belőled!
- A tiéd… - búgta halkan Anni. – Fald fel őket…

Illatos, bársonyos bőre volt, a finom kék erecskék külön tetszettek rajta. Végigcsókoltam mindet, egyre közelebb körözve a bimbójához. Izgattam a halogatással, mint ő tette velem. Hosszas nyalogatás után végre bekaptam neki, és rászoptam magamat, akár egy csecsemő. De még teljesen tátott szájjal sem tudtam egészen bekapni udvarostul a bimbóját. Pedig engedett a melleinek állaga, nyújtogathattam, beszíva a hegyét. A bőréből nagyon finom parfümillat áradt, de ez már nem az a ferromonos volt, hanem valamilyen rafinált, keleti szappan illata. A mellei alatt láttam és éreztem a hájhurkás hasát. És az is tetszett! Imádtam, hogy olyan sok van abból az izgató asszonytestből.
- Óóóhhh! – sóhajtott nagyot és remegőset. – Édesem!… De gyönyörűen csinálod! Mindjárt elélvezek attól, amit a cicimmel művelsz… És még azt mondod, sohasem voltál nővel!…
- Csak azt csinálom, amit a magam mellével is szoktam... Nővel tényleg most vagyok először, becsszóra – suttogtam, miközben a másik keblére tértem becézéseimmel. – Olyan melled van, mint anyámnak volt… Sőt, még nagyobb! Mindig szerettem volna megfogni őket, emelgetni, érezni a súlyukat… És csókolgatni is... És most lehet… Mmmm… Gyönyörű vagy! Nem is tudod, mennyire boldog vagyok, hogy ekkora melleket becézhetek! Istenem, mennyire kívánlak!
- Az jó, mert én is téged, de nagyon… Úgy örülök, hogy szereted a mellem!

Anni legalább úgy élvezte, amit műveltem, mint én. Kéjesen nyögdécselt, simogatta, birizgálta a tarkómat, le-letért a melleimre, s úgy fogdosta őket, ahogyan talán még én magamnak sem tudtam soha. Kezdtem megérteni, amit hallottam egyszer valahol, már, mint hogy csak egy nő tudja igazán, mi jó egy másik nőnek. Pedig még csak az elején voltunk…
- Édes, drága, egyetlen cicikéim! – bukott ki belőlem, és két oldalról a mellei közé temettem a fejemet. – Micsoda remek csöcseid vannak, drágám! Jaj, Istenem, megőrülök értük! Anni, Annikám, óh, mutasd, hadd zabáljam neked!
- A tiéd! Zabáld! Lakjál jól velük! – szorította be a fejemet két kézzel a csodás, meleg ballonjai közé, amelyek lágyan hullámzottak a lihegésétől.

Én pedig közéjük bújtam, az arcomra ölelgettem a mesés körtéit, ráztam, markoltam az omlós, puha, és mégis telt asszonyi gyümölcsöket. Teljesen megbolondultam: emelgettem a súlyos, omlós cickóit, élveztem, ahogy ellapulnak a tenyeremen, körbenyaltam a terjedelmes bimbóit, beszoptam őket, nyúltak, mélyen be tudtam szívni a számba finom mogyoróit, összegyúrtam a nagy ballonokat, egymás mellett voltak a bimbói, úgy tobzódtam a nyelvemmel rajtuk. Aztán amikor épp csak az egyikkel voltam elfoglalva, Anni alányúlt a másik mellének, és feltámasztotta a szájához, hogy nyalja, szopja magának. Én csókoltam az egyik bimbóját, ő a másikat. Majd cseréltünk.
- Úhh, de finom itt rajta a nyálad! – suttogta forrón. – Isteni! Szopd a cicim, szopd, a tiéd!
Szoptam is, akár egy őrült. Megint összenyomtam a melleit, a bimbóin táncolt a nyelvem, Anni oda hajolt, ő is nyalogatta őket, összeértek a nyelveink, forogtak egymáson, és a cickóinak mogyoróin. Éreztem, mint ömlik a puncimba a nektárom. De olyan dúsan, ahogy még soha. Önkéntelenül meg- és megvonaglottak a combjaim, bizsergett a csiklóm, az izgalom ismeretlen hullámai szaladgáltak a gerincemen. Élvezett a szám, élveztek az ujjaim, élvezett az orrom – annyira megkívántam ezt a nőt, mint még soha senkit, egyetlen férfit sem. Valami fergeteges, egy életen át lefojtott vágy gátjai kezdtek szétszakadozni bennem. Őrületesen jó volt!
- Annikám, a melled, a melled! – lihegtem szerelmesen. – Gyönyörű vagy! Édes Istenem, de finom! Drága, édes, tündéri cicid van! Köszönöm, hogy megajándékozol velük! Nem tudok betelni veled itt! Jaj, Anni, isteni vagy, isteni!
- A tiéd! – búgta Anni. – Fogdosd, csókold, szopikázd, nagyon jól csinálod! Óh, mondd még, mondd! Olyan jólesik a becézgetésed, drágám…

Kíváncsinak kíváncsi voltam, meg izgatott is, mégsem mertem tovább lépni. Anni tette meg helyettem. Ültömben hátra döntött a kanapén, és viszonozta a mellcsókjaimat. Nem tudtam hirtelen, mire vágyom jobban: arra, hogy folytathassam a melleinek becézését, vagy, hogy neki engedjem át magamat. Olyan csodásan foglalkozott velem, hogy éreztem, csupa lucsok vagyok már odalent. És akkor elindult lefelé a keze… Simogatta a hasamat, már-már azt hittem, a vénuszdombomra tér, de ő tovább siklott, le a térdemig, onnan aztán felfelé, végig a combjaimon, s amikor megint azt hittem, hogy az ölem következik, újra kikerülte. Közben szopta, csókolta a melleimet.
- Milyen szép cickód van, Éva! – suttogta két csók vagy nyalintás között. – Nagyon guszta vagy, kedvesem… Mmmmm… Édes csöcsikéim!

Hatalmas, bársonyos bőrű keble időközönként a hasamra vagy a combjaimra nehezedett, s én nagyon szerettem volna, ha már nincs rajtam semmi, hogy ne csak édes súlyát, hanem húsa melegét is érezhessem. El-elkaptam omlós körtéit, és élvezettel markolásztam őket, de egyre türelmetlenebbül vártam, hogy megfogja a puncimat. Hogy milyen lesz... Ha egy nő nyúl hozzám ott...
Végre erre is sor került.
- Mutasd a drága puncikádat! – Suttogta, és felpillantott rám. – Milyen jó, homlokos pinácskád van!
- A tiéd, drágám, a tiéd! – nyögtem vágyakozva.

Amint rácsúszott a tenyere a kidomborodó ölemre, egy hosszú pillanatig megállt rajta. Csak akkor kezdte nyomogatni, és finoman markolászni, amikor a csípőm önkéntelenül mozdult felfelé egyet, mintegy biztatva, hogy haladjon tovább. Nem sokára megtette. Ismét a térdem felé nyúlt, de most úgy húzta vissza a kezét a combomon, hogy felsodorta vele a szoknyámat is. De még mindig ott volt a harisnyanadrágom és a bugyim. Azt akartam, hogy beljebb tapogasson már, ezért kissé széttártam a combjaimat. Anni vette a lapot, és benyúlt alám. Egy pillanatra megálltak az ujjai, majd szenvedélyesen belemarkolt a puncimba.
- Ó, drágám, végre, vére! – szakadt ki belőlem. – Fogd! A tiéd! Istenem, ne hagyd abba!
Remegő vágy csapott végig rajtam. Ő pedig felhozta a kezét, és rápillantott. Követtem a tekintetét. Csillogtak az ujjai – annyira fel voltam pörögve, hogy már jócskán átáztattam a fehérneműimet, s ami az ujjain látszott, az a nektárom volt.
- Mmmm, de finom a mézecskéd! - Anni kéjesen elmosolyodott, és a szemembe nézve lassan, gyönyörűséggel lenyalogatta, leszopta az ujjait. Egész arcával sugározta, mennyire ízlek neki. Ettől szinte éreztem, mint ömlik újabb nektáradag a hüvelyembe. Ekkor villant át rajtam megint, hogy hát persze, ki fogjuk nyalni egymás asszonyiságát. A saját ízemet ismertem, de más nőt még nem kóstoltam. Ezer kérdés kavargott bennem: milyen a puncija, milyen az illata, íze, borotvált-e vagy szőrös, milyen a szőrzete, hogy néz ki a csiklója, a feneke… Jaj, csak nehogy pattanásos legyen! Az mindent elrontana! És drukkoltam, hogy ne legyen borotvált. Én sem vagyok az. Szerintem igazán úgy szép egy punci, ha jó szőrös. És imádkoztam, hogy bababőrű legyen a segge.

Anni ismét a combjaim között munkálkodott, és most még több nektárt hozott fel az ujjain. A mellére kente, csak úgy csillogott tőle a bimbója. Aztán azt a puncimézes mellét felemelte, és odakínálta a számhoz.
- Gyere, kóstoljuk meg együtt!

A pinám ismerős íze, s az, hogy egy ilyen gyönyörű mellről nyalhattam le, újabb izgalomhullámot váltott ki belőlem. S amikor Éva bimbóján találkozott a nyelvünk, önkéntelenül megvonaglottam a kéjtől.
- Isteni finom vagy! – búgta barátnőm. – Most már tényleg nagyon megkívántalak! Megmutatod, mi van a combjaid közt? Hm? Nagyon szeretném látni, hogy néz ki az a drága punci, aminek ilyen finom az íze…
Azzal lecsúszott elém a padlóra, és beleakasztotta ujjait a harisnyanadrágomba. Megemeltem a fenekemet, hogy le tudja húzni rólam az alsóneműt. Egyszerre végzett a bugyimmal is. Amíg a cipőmet vette le, és vetkőztetett odalent, addig kibújtam a blúzomból, és a fejemen áthúzva megszabadultam a szoknyámtól. Egy pillanat múlva ott ültem teljesen meztelenül. Anni óvatosan széttolta a térdeimet.
- Húúúú… - sóhajtotta forrón. – Gyönyörű vagy itt is! Milyen szép a pinád! Imádom a jó szőrös puncit! Istenem, de guszta vagy!
Hosszan, lángoló tekintettel nézte a puncimat, nyalogatva közben érzéki ajkait. Finoman simogatott, meg- és megmarkolva a vénuszdombom háját, borzolgatta a szőrzetemet, ujjbegyeivel cirógatta a combjaim belső párnácskáit.
- Nagyon fogom szeretni, tudod? – búgta, és ráhajolt az ágyékomra. Életemben először ért ott hozzám nő ajka. Érzékien megharapdálta a vénuszdombomat, és hozzásimult az arcával.
– Isteni vagy. édesem! – dorombolta. – És az enyém leszel egészen!

A combjaim közé nyomult. Éreztem nagy melleit, amint végigsimítják párnás ágyékomat. Anni a melleimre hajolt, és újra kezelésbe vette őket, miközben az ő keblei kétoldalt kiomlottak a hasam magasságában. Olyan volt, mintha megölelne velük. Isteni!
Aztán elindult rajtam lefelé. Csókolgatva érte el a szeméremszőrzetem szélét, közben a nagy, puha körtéi megint végigsimították az ágyékomat, a combjaimat, mielőtt lebuggyantak volna közéjük, hogy lógtukban, lengésükben a vádlijaimat cirógassák. Anni végigpuszilgatta a lágyékomat balról, jobbról, majd belefúrta magát a vénuszdombom sűrű szőrzetébe.
Eközben átölelve tartotta a combjaimat, markolászott, simogatott. Azt hittem, mindjárt belém nyal. De nem, ő inkább hátra húzódott ismét, és a kezeit indította felfedező útra az ágyékomon. Középső ujjával elérte a seggem lyukát, onnan húzta felfelé, végig a vágásomon, egészen a csiklómig. Aztán széthúzta a szeméremajkaimat.
- Tényleg szép a puncikád! – búgta, ajkait nyalogatva. – Gyönyörű vagy! És olyan selymes a bundád!... Csodás a vágásod... Mint egy nyíló rózsa! Egy mesebeli lótuszvirág! Gyönyörű vagy itt is! Folyik utánad a nyálam!… Csússz lejjebb egy kicsit, szerelmem! Ki akarok inni belőled mindent!
- Tessék, szerelmem, tessék, a tiéd vagyok! – lihegtem, és lejjebb csúsztam, ahogyan kérte. – Szeresd a puncim! Imád téged!

Két kézre fogta az egyik hatalmas mellét, és a bimbójával körbesimogatta a combjaim tövét, a vénuszdombomat, a nagyajkaimat, lassan az egész pinámat. Olyan izgalom fogott, mint még soha. Bámultam terjedelmes udvarú bimbóját, amint köröz rajtam odalent, egyre szűkebb sugárban, mígnem belecirógatott vele a kelyhembe. Csupa lucsok lett az a bimbó, csillogott rajta a nektárom, opálosan csillogó nyálszál nyúlott el a szeméremajkaim és közte, s akkor hozzáérintette a csiklómhoz...
- Óhh, édesem! – nyögtem fel. – Mit művelsz velem!?...

Anni buján rám mosolygott, és úgy rágyúrta a nagy, omlós mellét a pinámra, hogy alig látszott ki alóla.
- Csak szeretlek, drágám... – suttogta forrón. – Nagyon kellesz... Kívánlak... És olyan jó érezni a cicimen a forró, nedves pinácskádat...
- Isteni a melled! – lihegtem, és széthúztam neki a szeméremajkaimat. – Ó, édesem, nyomd oda még egy kicsit…
És Anni két kézre fogta a mesés csöcsét, amitől kiduzzadt a nagy udvarú bimbója, és megcirógatta vele a hüvelyem szélét, a felmeredő, izgatott pöckömet, majd mosolyogva erősen belenyomta a tárt kelyhembe. Alig látszott ki a szőrzetem a hatalmas, elterülő körtéje alól. Megvonaglott a pinám, mintha csókolni, szívni akarná azt a nagyszerű cicit.
- Ó, édesem, ez nem is igaz! – nyögtem élvezettel. – Nem is tudod, mit művelsz velem!...
Felemelte a puncimézemtől csillogó bimbójú mellét a szájához, és a szemembe nézve lassan, kéjesen lenyalogatta róla a nedveimet. Beleremegtem ebbe a sistergően erotikus látványba. Lebuggyantotta aztán a nyáktól csillogó mellét, és a szemembe nézve, lassan ráhajolt az ölemre.

- Na, mutasd végre azt a drága, izgatott puncikádat! – gordonkázta halkan. – Éhes és szomjas vagyok rá, de nagyon…

Sok nyalásban volt már részem, de ilyenben még soha! Végre megérintett a nyelve. Beleborzongtam, kéjesen. És ő mohón rárontott a puncimra. Az valami leírhatatlan, mit művelt velem odalent, hogyan csókolt, nyalt, szopott, szívott, harapdált finoman, s mindezt olyan odaadással, mintha az élete függne tőle. Szopta és nyalta a csiklómat, tátott szájjal tapadt a vágásomra, mintha egészében be akarná kapni a pinámat, szabályosan zabálta a testem. A kisajkaimat beszopta, forgatta a szájában a nyelvével, cuppanva kiengedte, aztán lenyalt a seggem lyukáig és vissza, fel a csiklómig. Bevette a kis makkját, finoman szívogatta, birizgálta a nyelve hegyével. Ahogyan egyre hangosabban nyugtáztam az átélt gyönyört, úgy nyammogott, lihegett, csemcsegett Anni a puncimon mind izgatottabban.
- Jaj, Annikám, megőrjítesz! – lihegtem önkívületben. – Ó, istenem! Így még nem nyalt nekem senki! Te jó ég, mit művelsz velem! Óhh, ez az, ez az! jaj, de jó! Neee, neeeeem, nem bírom! Jahahahahajjjjj!
Tébolyító klitorális orgazmust éltem át. A legnagyobbat egész addigi életemben. Darabokra hullottam tőle, minden ízem kéjesen bizsergett. Anni átölelte a fenekemet, a combjaimat, és rásimult a punciméztől csillogó arcával a vénuszdombomra. Lassan, érzékien simogatott, hol a csípőmet, hol a combomat, hol meg a melleimhez nyúlt fel.
- Isteni ízű a pinácskád! – lihegte forrón. – Minél tovább nyallak, annál jobban szomjazom rád…

É jószerint még ki sem pihegtem magamat, amikor Anni már újra nyalt, és éreztem, hogy lassan belém hatol előbb egy, majd két ujja, mozogni kezd ki-be, tölcséresen forog, aztán megjött a hüvelykujja is, rá a nyákos csiklómra. A bal kezével mellezésbe fogott, a jobbal kefélte a puncimat, és közben tekintetével mohón falta a testemet mindenütt. Néha a szemembe nézett, mintegy ellenőrizve, hogy eléggé élvezem-e amit csinál, aztán megint az ölemet égette a pillantásával. Közben rá-ráhajolt az ölemre, szenvedélyeseket csókolt a lucskos puncimon, ajkaival megharapdálta a szőrös szeméremdombomon a hájat, beszippantotta pár pillanatra a duzzadó pöckömet, s láttam, szabályosan csorog a pinám után a nyála, csepeg le a vágásomra a habos nektárommal keverve.
- Évikém, egyetlenem! – nyögdécselte cuppogva, lihegve. – Gyere! Gyere hozzám! Engedd el magad! Élvezzen az a drága pinád!
- Jövök, szerelmem, jövök! – fuldokoltam. – Ó, most, most! Moooost!
Sikoltozva, félőrülten élveztem el, ezúttal kompletten, együtt élve meg a klitorális és a hüvelyi orgazmust.
- Gyönyörűségem! – suttogtam kábultan. – Mit műveltél velem?!.. Én még soha, senkivel nem élveztem ekkorákat… Hogy tudsz ilyen csodásan nyalni?... Eszméletlen vagy…
Anni csak szeretettel mosolygott rám, nem válaszolt semmit. Óvatosan kihúzta a hüvelyemből az ujjait, kéjesen leszopkodta róluk a nedűt, és mintegy lábujjhegyen, nehogy megzavarja gyönyörbe bódult lebegésemet, felállt a combjaim közül. Nagyon lassan tértem magamhoz. Félájultan, bódultan, kissé ködösen láttam, hogy Anni felkel, s levetkőzik. Lassan, kéjesen sztriptízelt nekem.

Gyönyörű, molett teste volt, mindene kikerekedve, de arányosan, olyan volt, mint egy nagybőgő, amelyre hatalmas görögdinnyéket akasztottak. Volt egy kis hájas hasa, ami kifejezetten jól ment a duci testéhez, még a derekán képződő enyhe hurkák is jól álltak neki. És a puncija! Én még ilyen dús asszonyiságot nem láttam! Soha azelőtt nem kívántam meg asszonyi testet, de a hormonjaim most egy csapásra bepótoltak mindent. Addig csak kívántam, de most már szabályosan remegtem Anniért. A nyálam folyt a teste után, annyira tetszett. Nagyokat nyeltem izgalmamban. Bódítóan gyönyörűnek, kívánatosnak találtam. Vénuszdombja szépen kidudorodott, akár egy szegedi buci. Szénfekete, buja és dús szeméremszőrzete szinte kétarasznyira terjedő vonallal kezdődött, egy kis pihe-ösvény még a köldöke felé is vezetett belőle, sűrű, selymesnek látszó, hosszúszálú, göndör tincsek borították a combjai tövét is. Semmi gusztustalan borotválás, csak jó sok selymes szőr…

A bugyi vonalán túl is bodorodott a szőre vagy kétujjnyira. Fantasztikus dzsungele volt! Amint megfordult, hogy a fotelba tegye a ruháit, s lehajolt, láthattam, hogy sima és makulátlan, bársonyos bőrű a formás, jókora feneke. És a farpofái közt, ott lejjebb, az a buja, fekete tollseprű! A tincsei nedvesen tapadtak a lyuka körül egymáshoz, látszott, hogy nagyon fel van izgulva. És még a barnás segglyuka körül is fekete pamacsok göndörödtek... Óh, de gyönyörű a segged, édesem, sóhajtottam magamban. És megkönnyebbültem: minden oldalról kívánatosnak mutatkozott. Mondom, kívánatosnak, holott ő volt az első nő, akit megkívántam.

Érdekes dolog ez. Mármint a fanszőrzet. Nekem is elég buján szőrös a puncim, és bevallom, sokszor maszturbáltam tükör előtt. Odatoltam az egyik nagy, kényelmes fotelünket az álló tükörhöz, belehelyezkedtem, és élvezettel néztem a tárt, nedves puncimat önkielégítés közben. A mellemet is narcisztikusan szerettem, nagyon élveztem mindig a szopogatásukat, de a puncimban a leginkább az tetszett, hogy olyan jó szőrös. Az emberek általában szeretnek simogatni olyasmit, ami finom szőrös, selymes, puha. A puncim is ilyen. És dupla az élvezet: egyfelől a szőrös valami simogatása, másfelől ez a szőrös kedvesség az enyém, én magam vagyok az is, aki kapja a simogatást. Egyszóval e pillanatban rájöttem, hogy mindig is kívántam a szőrös puncit, mint olyat. Csak eddig egyet, az enyémet. És most itt van egy másik, kétszer annyi szőrrel. Nagy és dús. A gazdája meg olyan élvezetet adott az imént, hogy majdnem eszméletemet vesztettem tőle. A legkevesebb, hogy megpróbáljam viszonozni. És különben is: selymes bundájú valamit simogatni jó…

Feltápászkodtam, és nyújtóztam egyet. Anni élvezettel legeltette rajtam a tekintetét.
- Őrülten megkívántalak ám, tudod? – lépett hozzám. – Már ott a villamoson…
- Én is téged… - öleltem át. – És most már nagyon, de nagyon kellesz!... Tudni akarom, milyen szeretni egy nőt! Úgy igazán, végig... Reszketek, hogy megérintselek, hogy fogdossalak, hogy végigcsókoljam a tested, érezzem az illatodat, az titkos ízeidet... Te már megkóstoltál engem… Most rajtam a sor…
- Alig várom! Gyere, édesem... – búgta Anni és hozzám lépett. – A tiéd akarok lenni egészen... Ha nem ázott volna el tőled, fel is gyulladna a puncim…

Beleremegtem, amint életemben először hozzám simult egy másik asszony meztelen teste. Cici a cicihez, has a hashoz, ágyék az ágyékhoz. Hosszú, szenvedélyes csókba forrtunk, szorosan, mohón összeölelkezve. Őrületesen jó volt. Egymásba csúsztak a combjaink. Simogattam a hátát, majd lekalandoztam a fenekére. Selymes bőre volt ott is, mint egy babának. A lágyékomon érzetem dús szőrzetét, s alatta puhán duzzadó, finoman hájas szeméremdombját. Éreztem, hogy egy guszta testet kívánok, de nagyon, és fura, soha nem ismert izgalmat okozott, hogy az a test életemben először nem férfié, hanem nőé.

Teljesen ellazultam már. Élveztem Anni hatalmas melleit az enyémekhez préselődve, fent szorosan öleltem továbbra is, de a másik kezem előre araszolt a fenekéről az ágyékára. Anni vette a lapot, és utat engedett a kezemnek. Életemben először értem hozzá egy másik nő puncijához. A szőrhatárnál megremegett a kezem. Amíg csak engem becézett egy asszony, addig nem én voltam a kezdeményező. És a csók, a cicizés még nem a teljes odaadás. Az a punci birtokbavételétől kezdődik. Az enyémet Anni már megszerezte, szájjal, kézzel, de én még az övét nem. És most ott volt álltam a döntő lépés küszöbén. És akartam, de mennyire akartam! Sohasem hittem volna korábban, hogy nőt kívánjak, és hogy ennyire, ilyen szenvedélyesen, elvakultan.
Rácsúszott a kezem Anni vénuszdombjára. Puha volt, duci, és selymesen szőrös.
- Milyen finom a puncikád! - suttogtam bódultan. – Olyan jó megfogni…
Anni keze rásiklott az enyémre. Lágyan megmarkolászta, és becsúsztatta a középső ujját a vágásomba.

- Nagyon jó a tiéd is… - búgta. – Érzed, milyen finom a nyálam? Punci ízű… Te vagy itt a számban… Gyere, fedezz fel engem… Nyúlj be a kelyhembe… nagyon vár már téged…

Remegve nyúltam be a szeméremajkai közé. A forró és nedves, kövér punci körülölelte az ujjamat. Jókora núdli került az ujjbegyem alá – a csiklója… Anni megrándult, és szorosabban megölelt.
- Érzed? – dorombolta. – Érzed, mennyire kellesz?
Azt hittem, elolvadok. Mohón mélyebbre nyúltam Évába, be, egészen a hüvelyéig.
- Istenem, milyen csodálatos, szexi és buja asszony vagy! – suttogtam illatos fülébe. Önkéntelenül udvarolni kezdtem neki. – Olyan jó, hogy mindenedből sok van! … Ezek a gyönyörű, hatalmas melleid!… A kerek haskód… A csodás, ringó, bababőrű farod… És az a dzsungeles, dús, nagy puncikád!
- A tiéd az egész! – búgta Anni. – Falj fel, fogyassz el, olvadj belém!… Gyere… Most már tényleg nagyon kellesz… A tiéd vagyok… falj fel... de ne itt…

Azzal kézen fogott és bevezetett a másik szobába. Ez volt a hálószobája. Jókora franciaágy állt benne, sok kisebb-nagyobb párnával. Leült az ágy szélére, én meg épp úgy, ahogyan az imént ő, letérdeltem előtte. Pár csók után kézbe vettem súlyos melleit, az arcomhoz emelve csókolgattam, szopogattam a bimbóit. Markolásztam, emelgettem a körtéit, remegve élveztem hamvas bőrét, kiterjedt udvarának apró bogyóit a bimbói körül. Teljesen belefeledkeztem megint azoknak a gyönyörű, nagy ciciknek a szeretgetésébe. Anni megtámaszkodott hátul, és lehunyt szemmel, halkan lihegve élvezte a babusgatást. Lassan egyre hátrébb dőlt, s amint hajoltam a mellei után, az én cickóim szépen benyomultak a combjai közé, és a bimbóimon éreztem már a szőrzetét.

- Ó, Istenem... – nyögte Anni. – De finom vagy... Olyan jó érezni a drága melledet a puncimon... úhh... Nézd, a tiéd! Látod, milyen nedves vagyok neked?... Gyere, édesem, így várok rád!... Ide nézz! A tiéd!
Odanyúlt, és két ujjával széthúzta nekem a pináját.
Kábultan imádva a melleit megértettem, hogy nagyon szeretné már, ha az asszonyiságával is kezdenék megismerkedni közelebbről. Kissé hátrébb húzódtam, és vágyakozó, felfedező kézzel megsimítottam kiduzzadó vénuszdombját.
- Annikám... ez nem is igaz... – bámultam hitetlenkedve az ágyékát. A szőrzete kéttenyérnyi területet borított be az ágyékából, pár tincse túl is terjedt a combjai tövén, és a segglyuka felé sem ritkult nagyon. – Milyen gyönyörű, dús pinád van! Szépséges, nagy, buja, csodásan szőrös pinád! És milyen gyönyörűen nedves!
- Ó, édesem, a tiéd, a tiéd! – kiáltott fel halkan Anni. – Szeresd! Bújj belém a nyelveddel, az ujjaiddal! Édesem, itt van, tessék, téged vár! Gyere és szeresd! Az egész csupaszőr pinám a tiéd!

Azzal egyértelműen hívogatva hanyatt dőlt, és széttárta vaskos, kerek, belül istenien párnás combjait. És széthúzta nekem a punciját. Buja ágyéka csupa nektár volt, fekete szőrzete nedves tincsekbe csavarodva övezte mély vágását, és pihéi a combjai tövén túlra is kiterjeszkedtek. istenien szőrös volt ott alul! Cseresznyényi csikló kukucskált elő vénuszdombja alól. Kiduzzadó, amolyan jó, homlokos pinája volt, vastag hájjal kipárnázott, asszonyos vénuszdombja, ami jól fejlett, vaskos nagyajkakban folytatódott, Kisajkai is vastagok voltak, s nagyok, mint két megtermett emberfül. Már előre élveztem a pillanatot, amikor beszophatom őket a számba, és ott forgathatom jóízűen.

Soha korábban nem láttam így pinát. Az enyémet néha megnézegettem tükörben, de hát az csak tükörkép volt. Ez itt előttem élő, és illatos. Valahogy úgy éreztem magamat, mint amikor először láthattam hasonlóan közelről faszt. Arról is tudtam korábban, milyen, de az, hogy fogta az ember lánya, nem ugyanaz volt, mint amikor ott volt egy araszra az orrom előtt, és megfigyelhettem minden apró részletét, eljátszhattam vele a kedvem szerint. Életemben először most volt ugyanígy előttem egy asszony nemi szerve. Az Anni ágyékát borító bunda minden szálát láthattam, a vénuszdombjától a segge lyukáig minden tincsét, a jól fejlett nagyajkakat, az aranyosan gyűrött kisajkakat, puncijának minden redőjét. Már említettem, hogy narcisztikusan szerettem a testemet, élveztem a maszturbálást, amit tökélyre fejlesztettem, és gyakran tükör előtt műveltem. Rettenetesen felizgatott a testem látványa, végül is egy női test látványa – villant belém a felismerés. Hiszen már akkor rejtett leszbikus hajlamok adtak jelt magukról bennem!

És most itt van ez a gyönyörű punci! És eljátszhatok vele a kedvem szerint, s ráadásul nem csak kézzel, hanem szájjal is. Ó, mennyiszer sóvárogtam az után, hogy kinyalhassam magamat! Mennyire tudtam volna, hogy miként csináljam, hogy olyan jó legyen, ahogyan egy férfi soha nem tudja megtenni! De hát a testünk felépítése ezt nem teszi lehetővé, úgy hogy maradtak a kezeim, amelyekkel felhordoztam a számba a puncimézemet. És igen, rettentően szerettem a puncinedvet, imádtam az illatát, az ízét, jobban izgatott, mint a sperma a számban, pedig azt is szeretem. Szóval, egymagamban úgy nyaltam pinát, hogy a levét kóstolgattam az ujjaimról.

De most előttem volt a közvetlen élmény megszerzésének a lehetősége. Beleremegtem. És úgy néztem már Anni puncijára, mintha az enyém lenne, mintha letehettem volna a fejemet a combjaim közé, és végre kinyalhatnám magamat. A számtalanszor elképzelt képek felpörögtek bennem, s pontosan tudtam, mit fogok tenni. Hol és hogyan simogatom majd, hogyan csókolom meg, hogyan nyalok neki, mit művelek az ajkaimmal. A korábban soha nem érzett izgalomtól csak úgy dobogott a fülem.

- Istenem, Anni, milyen gyönyörű a puncid! – suttogtam elbűvölten. – A combodon ezek a drága kis párnák… Mesés vagy!
- Ó, tündérem! – búgta. – A tiéd vagyok! Szeress! Nagyon kívánlak!
Felpillantottam rá. Kissé kidomborodó hasa fölött ott rengtek ellapulva és oldalra, a karjaira omolva hatalmas, fehér mellei azokkal a szép nagy udvarú bimbókkal. Anni a könyökén támaszkodott, és félig leeresztett pillái alól mohón, sóvárgó várakozással nézett le rám. Átfutott rajtam, hogy pillanatokon belül belenyalok a drága puncijába, és addig szeretem, amíg el nem élvez tőlem. A gondolat, hogy gyönyört készülök adni egy nőnek, csodálatos érzés volt.
- Élvezem a látványt, édesem – suttogtam. – Életemben először látok ilyen közelről puncikát… S mindjárt olyan gusztát, mint a tiéd… ha tudnád, mennyire izgat…
- Az a jó, kedvesem! – lehelte Anni. – Gyere, gyere hozzám… Kóstolj belém!... Ne kínozz, megőrülök, annyira kellesz már…
- Óh, jövök, szerelmem, jövök… - nyögtem halkan, és ráhajoltam az ölére.

A testén érzett keleti, fűszeres illat most még erősebben úszott az orromba. Amint közelebb értem isteni dzsungeléhez, megéreztem izgatott puncijának csodás, meleg páráját is. Erős, tiszta, kissé pézsmás, friss és forró pinaillata gyönyörűen harmonizált a parfümmel. A kettő koktéljától szabályosan felforrt a vérem. Élvezettel simogattam dús szőrzetét, és egyszer csak nem hittem a szememnek. Az az imént még cseresznyényi, amúgy is jókora csiklója tempósan tovább duzzadt, és a kiflinyi nagyajkak felső csücske közéből lilásrózsaszín kúpos szerszám emelkedett ki. Ahogyan simogattam Annit, nőttön nőtt, míg végül teljesen felmeredt: egy hüvelykujjnyi kis fütyi volt előttem, kapucniját buksija mögé gyűrve ágaskodott. A túlfejlett csiklója volt! Mostanra állt csak fel neki egészen. A tövénél olyan vastag volt, mint egy igazi fasz. A makksija alól finom taréjokban indultak a kisajkai, amelyek aztán lejjebb nagy, gyűrött karfiolszerű, dús fülekké alakultak.

- Édes Istenem, de gyönyörű játékod van! – szakadt fel belőlem az elismerő kiáltás. – Eddig csak fotókon láttam ilyet... Mesés kis női fasz! … Hiszen ezzel akár dugni is lehet!
Anni kéjesen lihegve felkönyökölt, és opálosan kéklő gyönyörű szemével simogatva rám mosolygott.
- És fogok is, téged, drágám!… De most valami mást ígértél, szívem… tedd oda a melled egy pillanatra... nyomd belém a bimbódat…
Nem kérettem magamat. Két kézre fogtam egyik cicimet, és megcirógattam vele Anni pinusát. Amint megéreztem a bimbómon a nedves, forró puncihúst, beleborzongtam a gyönyörbe. S miközben kéjesen belenyomtam a bimbómat a kelyhébe, és a pöcke rásimult a bőrömre, Anni hüvelye megrándult, és a vonaglásával nagyot szívott a mellemen.
- Óh, édesem, ez az! – sikkantotta. – Érzed, mennyire kívánlak? Csókolom neked a drága cicidet a pinámmal…
- Jaj, Annikám, megőrjítesz! – lihegtem, lázasan gyúrogatva a mellemet a puncijába. – Olyan jó veled!... Úhh, ez nem is igaz!

Láttam, mennyire élvezi a mellem érintését ott, de egyszerűen már folyt a nyálam a pinácskája után. Szomjaztam az új, ismeretlen élményre, érezni akartam az asszonyisága ízét, illatát. Olyan mohóság öntött el, hogy nem volt türelmem annyit udvarolni Anni puncijának, mint ő tette az enyémmel. Reménykedtem, hogy nagyon várja már a csókomat is a muffján, úgy hogy szabadjára engedtem elemi vágyaimat, ösztöneimet. Leejtettem a mellem, s körbecsókoltam puha, finoman hájas asszonyiságát, de aztán azonnal rászoptam magamat a csodás csiklójára. Majd felváltva szoptam neki, és nyaltam a puncija mélyére.

Leírhatatlan az első pinanyalás élménye! Az az édes-sós, kissé lúgos íz! Az az opálos asszonyi nektár, amiről az ember lánya tudja, hogy neki terem, ő váltotta ki a partneréből, hogy szivárogjon, egyre dúsabban teremjen! És Anniból jött bőséggel… Szürcsöltem, ittam nyákos, isteni a nektárját, mint egy sivatagi szomjazó. Húh, de ízlett! A sajátomat is szerettem, de ez mégis csak más volt, és különben is: azóta tudom, hogy nincs két egyforma ízű punci. Nekem persze a mai napig Annié a legfinomabb!

Mindig arról álmodoztam, hogy valaki, aki nyal nekem, szopja be a szájába a fejlett kisajkaimat, s jól forgassa meg őket ott a nyelvével. Anni az imént pontosan ezt tette. Voltak ilyen partnereim, de egyik sem csinálta olyan jól, mintha magamnak bizgethettem volna. Hát most ezt megcsinálhattam Anninak, visszaadhattam neki, amit tőle kaptam. Jóval nagyobb kisajkai voltak, mint nekem, mint már említettem, emberfülnyiek, puhák, finoman gyűröttek. Kéjesen szoptam, szívtam, ajkaim közé fogva nyújtogattam őket, körbenyaltam édes hüvelybemenetét, nem hagytam ki egyetlen kis redőjét sem. Leengedtem a nyelvem a segge lyukáig, majd onnan nyaltam magam vissza egészen fel, a pöckéhez, útközben beleforgatva a nyelvem a hüvelye nektáros kelyhébe, beszopogatva lágy szirmait.

A legeslegerotikusabb dolog volt ez a világon, és abban a pillanatban tisztában voltam vele, hogy erre vágytam mindig is, pedig soha korábban nem tudatosult bennem. És az óta tudom: egy szerelmes, izgatott punci nyalásánál nincs jobb! Úgy hogy mondhatom, ezer százalékosan élveztem életem első a pinanyalását! És megértettem a nyalásért bolonduló férfiakat! A legjobb dolog a világon!

Anni nyögött, sikongott, vonaglott az élvezettől. És olyan valamit éreztem megint, amilyet soha korábban: bizsergett a mellem, vibrált a puncim, mintha magamat is izgatnám, pedig nem fogdosta őket senki. Nem csak azt élveztem, hogy gyönyört adhatok, hanem azt is, amit csináltam. Bárhol értem hozzá a testéhez – mellem a combjához, lábam a vádlijához, kezem a seggéhez, melléhez, satöbbi – az izgalmam és élvezetem csak fokozódott. És megint: Anni puncijának mennyei íze! Édeskés, picit sós, bódító illatú nedű töltötte ki a számat, olvadozott a nyelvemen. Kéjt éreztem attól, hogy nyalok neki. Minél tovább nyaltam, annál inkább szomjaztam rá. Szabályosan élvezett a nyelvem, a szám, az ajkaim.
Egészen beleszédültem…
- Dugd be nekem az ujjad, szerelmem! – hallottam egy idő után halk, búgó hangját odafentről. – Basszál meg szépen…
Mindjárt kettővel kezdtem. Lazán becsusszantak hozzá az ujjaim, úgy hogy hamarosan egy harmadikat is utánuk küldtem. Lágy, tágas, forró, és nagyon síkos volt a hüvelye.
- Ez az! Basszál! Basszál széjjel, a tiéd! Erősebben! Még! Még! Nyomd! Ne félj, nem fáj! Óhhh… Ez az, most jó! Ne hagyd abba! Ó, Istenem! De jó! Markold meg a pinám! Gyúrjad! Ez az! Most basszál az ujjaiddal! Aha! Ahaaaaa! Gyorsabban! Még! Még! Keményen! Ne kímélj! Kúrd szét azt az éhes pinámat! A tiéd! Egészen a tiéd! – Anni szaggatott kiáltásai, sikolyai, trágár biztatása még jobban fellelkesített. Cuppogva jártak a hüvelyében az ujjaim, miközben mohón szoptam keményen álló csiklóját.
- Óh, édesem! … Jaj, de jó!… Most a hüvelykedet nyomd a seggemhez!… Aha… Úgy, ott, ott!... Szopd szét a pöckömet!... Aaaahhhh!

Anni segge lyuka is már régen puncimézben és nyálban ázott. Meglepetésemre gyűrűsizmai fellazultak, és a hüvelykujjam első perce becsúszott a fenekébe. Rögtön eszembe jutott, hogy maszturbáláskor én is szerettem a popsimba is benyúlni. Álmodoztam is arról, hogy majd egyszer egy férfi oda is benéz, de nem volt szerencsém, nem kérte senki. Én meg nem mertem javasolni nekik, mert a fene tudja, mit szólnának hozzá. És most Anni oda is… Huhú, belevonaglott az én seggem is a gondolatba: Anni nyilván gyakorlott leszbikus, úgy hogy hétszentség, hogy egész műfütyi készlete van. Ha majd azokkal játszunk, megkérem… De hiszen aligha kell kérni…

Ezek után még nagyobb lelkesedéssel keféltem csodás, nagy, puha punciját. No meg a forró seggét egy ujjammal.
- Édesem! – lihegte. – Csak hogy meg ne ijedj… Hallottál már női ejakulációról?… Jaj… Istenem!… Óhhh!…
- Hallottam, sőt, pornófilmen láttam is… - lihegtem. Beleremegtem a legújabb izgalomba. – Csak nem?…
- Óhh, egyetlenem, csak de! – nyögte Anni. – És már jön is!… Ah, aaahhh… Vigyázz, mert nagyot spriccelek!
Nemsokára fuldokolva sikoltozni kezdett, dobálta magát, vonaglott a széles csípője, hogy alig bírtam benne tartani az ujjaimat.
- Most! Most vedd ki! – kiáltotta Anni, és feldobta az ágyékát. – Jövök!… Jövök hozzád!… Vigyázz... Aaaaóóóóuuhhhh!

Ösztönösen széthúztam kiflinyi szeméremajkait. Tárt hüvelye nagyokat pulzált, és keményen álló pöcke alól, a hirtelen felnyíló pisilőnyílásából a szemem láttára, ujjnyi vastag sugárban lövellt elő valami forró és áttetsző, enyhén nyákos folyadék. Arcon talált, a második spriccet már sikerült a számba irányítanom, a harmadik, negyedik kisebb nyomással jött, úgy hogy az már a mellemre csurrant. Finom és illatos volt, édeskés, mint a férfiak erekciós cseppje. Mohón nyaltam és nyeltem, nagyon ízlett, és nagyon felizgatott.

Anni hosszan pihegett, láthatóan frenetikusat élvezett. Egy kicsit még simogattam, csókolgattam puha, lucskos, elázott, nedves csimbókokba tapadt szőrű punciját, aztán felmásztam hozzá az ágyra. Átölelt, és összecsókolgatta az arcomat.
- Csodálatos voltál! – suttogta forrón, és finoman kenegette rajtam a melleimet vastagon borító nektárját, s oda is hajolt, hogy lenyaljon belőle valamennyit. – Ízlett, drágám? Hm? Ugye, milyen finom dolog ez?
- Mesés nektárjaid vannak! – csókoltam egyet a puncimézes, ejakulátumos száján. – Tényleg jól csináltam neked?
- Őstehetség vagy, én mondom!… Ha igaz, hogy sohasem voltál eddig nővel…
- Igaz, szerelmem – búgtam vissza neki, elomló melleit gyúrogatva. – Én csak annyira, de annyira megkívántalak, hogy… hogy minden jött magától… És tudd meg: életemben nem éltem át ekkora orgazmusokat… És az egész együttlét veled… Micsoda fönséges tested van! … Ezek a hatalmas, ősanyás melleid!… A csodálatos, buja puncikád!… És az a hihetetlen méretű csiklód… S most még ez a csoda is, hogy ilyen szépet tudsz élvezni… Milyen finom az íze!…
Anni élvezte a dicséreteket. Lassan végignyalogatta a melleimet, lecsókolgatva róluk az ejakulációs nektárjának maradékait. Felkönyökölt, lágyan markolászva a cickóimat a szemembe nézett.
- Mondd, kedves, nagyon sietsz haza?… Még korán van…
A hangjában remény bujkált a tagadó válaszra.
- Annikám, csak nem képzeled, hogy most felkelek és elmegyek? – nevettem rá, és mohó kezekkel megsimogattam felém fordultában egymásra nehezedő, súlyuk alatt ellapuló omlós, hatalmas melleit. - És itt hagyom ezeket? Ha tudnád, mennyire felizgultam azon, hogy szerettelek… A végtelenségig kívánlak!

Befúrtam a tenyeremet a két melle közé.

- Hiszen még épp csak beléjük kóstoltam… Meg azt az izgalmas, isteni puncikádat is épp hogy csak megismertem... Most kívánlak csak igazán!
A térdemmel megnyomogattam a szeméremdombját. Hálásan elmosolyodott.

- Csak arra gondoltam, hogy ez a mai randi nem volt betervezve… Hiszen, várhat otthon gyerek, család… Én egyedül lakom azóta, hogy a férjem balesetben elhunyt… Tudod, nagy kan volt, és imádta, hogy hozok néha barátnőket… Gyermekeink meg nem voltak… Nem lehettek…
- Nekem ugyan van férjem, de üzletember, rengeteget utazik, alig van otthon – tájékoztattam kölcsönösen. – Most is még két napig Hongkongban lesz. Aztán egyet alszik itthon, és megy egy hétre New Yorkba. Az egyetlen lányunk tavaly férjhez ment, de egy németországi magyarhoz, ő csak látogatóba jön néha haza. Kutyánk nincs, úgy hogy teljesen szabad vagyok, kedvesem!
Anni felszabadultan kacarászott.
- Akkor miénk az este és az egész éjszaka?
- Úgy bizony! – nevettem vissza rá. – Amíg csak bírjuk… És hogy egészen nyugodt legyél, vezetékes telefonunk nincs is. A mobilt meg ott veszem fel, ahol vagyok, nincs ráírva a cím…
- Vicuskám, ennek örömére csókolj meg! – hajolt rám boldogan mosolyogva Anni. – Jutalmul, hogy itt maradsz, a





Nem, nem panaszkodni akarok.
A rokonait nem válogathatja meg senki, kiváltképp nem a szüleit vagy a testvérét.
Én így jártam, de mondhatom úgy is, hogy mi így jártunk.
Nekem szép emlék marad, ugyanakkor lehetett vol...




Azt hiszem szeretem a szaunát. Forró levegő és tiszta letisztult világ, s ha jól csinálod, akkor meztelen valóságodban is el tudsz nyúlni benne… meg az is van, hogy nincs titkolni valód, nem is lehet amint ott ülsz meztelen testel e tö...




A párom és én harmonikus kapcsolatban éltünk. Hűségesek voltunk egymáshoz, mármint az első fél évben – legalábbis én csak félév után jöttem rá, hogy ő már rendszeresen csal engem. Ezt megbeszéltük, kitárgyaltuk, azóta is eg...




A barátnőm a ház melletti padon várt két szomszédunkkal. Mire végeztem a közeli boltban, és odaértem, egy videót néztek Panna, a szomszéd lány telefonján. Első pillantásra érdekes lehetett, legalább is nagy izgalommal vegyes zaklat...




Márkkal járok együtt már egy ideje, és nagyon gyakran lefekszem vele. Sok pózt meg helyet kipróbáltunk, de szinte csak a házban vagy a ház körül. Tegnap és ma nagyon meleg idő volt, és mondtam Márknak, hogy miért nem megyünk el egye...


Copyright (c) szex-tett.info. Design by XXX Mag