banner

Tanár - diák sztorik




– Good morning! – köszönt rám negédes hangon Alexander, a legundokabb diákom.
Már a hangját meghallva kinyílt zsebemben a kisbicska, annyira a bőröm alá férkőzött kiállhatatlanságával. Tizenhét évének minden gőgösségével igyekezett kihozni a sodromból. Nagyot fújtam, ahogy becsaptam a kocsim ajtaját. Én vagyok a felnőtt! Most én vagyok a tanár! Ismételgettem magamban, mint a mantrát. Felnőtt vagyok, már nem diák, erősítettem meg magam. Hatalmam van fölötte! Erre elmosolyodtam és így köszöntem vissza, tekintetem közölte vele, hogy tudom, mivel próbálkozik és nálam ez nem fog működni. Különösen, hogy tisztában voltam, az előző köszönés angol szókincsének fele volt.
A többi tanítványom is üdvözölt, én pedig eltökélten tartottam az épület másik végén lévő tanári bejárathoz. Hallottam, hogy Alexander és barátai felröhögnek mögöttem, eszem ágában sem volt hátra nézni vagy magamra venni a dolgot.
Voltak mások is, akik problémáztak az óráimon, és akik próbálgatták a határaikat az új tanárnőnél, általában jól vettem az akadályokat és csípőből ment verbális leszerelésük. Alexander más volt és tudtam is, miért. Hatással volt rám. Pontosítok: rám is hatással volt. Az a srác volt, aki valószínűleg cuki volt kisfiúnak és vonzó férfi formálódott. A szemét! Ismerjük a fajtáját, lépes volt mindenből kibeszélni, hízelegni magát, meg is szokta, hogy neki mindent szabad és tetteinek nincsenek komolyabb következményei. Gödröcskés mosolya kihúzhatta már számtalanszor a csávából.
Mit is beszélek? Elvégre én is megengedtem neki, hogy egy héttel később adja be az esszét, mint a többiek az osztályából!
Hamis mosollyal arcán hozta ki azt asztalomhoz. Elégedetten lebegtette a papírt, hogy hozta, ahogy megígérte. Az arcára koncentráltam, de a perifériás látásom több infót közölt a fiúról, mint szerettem volna. A fehér izompólója alatt izmok feszültek, ezek szerint rá is dolgozott a szépfiú imidzsére, farmerja pedig… Idegesen elkaptam a tekintetem, az előttem lévő naplóba bámultam. Hagyd abba!
Elébem tette a papírlapot, muszáj volt ránézem, még mindig elégedetten vigyorgott. Annyira szerettem volna abban a pillanatban szétkarmolni az arcát, vagy… Hagyd abba!
Olvasni kezdtem a szöveget, Alexander mögém mozdult és figyelte, ahogy javítok. Egészen közel hajolt, megéreztem az illatát. Erre összerándult az alhasam. Megállt a kezem. Az egész osztály figyelt. Így képtelen voltam a szövegre figyelni. Elővettem legudvariasabb mosolyom és felnéztem rá a vállam fölött. A szemére koncentráltam, tudatosult bennem, hogy zöld, barna gyűrűvel írisze körül, hosszú fekete pillák, szőke haja divatosan kócos, ajkai…. Elég! Sokat sejtetőn mosolygott, jóképűségének tudatában.
– Go, sit down, please – mutattam helye felé, ha a szavaimat nem is, a testbeszédemet megérti.
Bús kiskutyus szemmel pislogott rám, nem hatott meg, megismételtem a felszólítást. Csalódottan szót fogadott. Ez adott némi elégtételt, ha nem is sokat, úgysem bír majd magával. Visszatértem az álmairól készült fogalmazáshoz. A harmadik mondatnál felébredt bennem a gyanú, az ötödiknél már biztos volt: ezt átmásolta egyik osztálytársáról, felismertem. Gonosz mosollyal felemeltem a lapot és ahogy tartottam, egyértelmű, mire készültem. Alexander felugrott és hangosan tiltakozott. Gyerekes volt tudom, de drámaian széttéptem a papírt, majd még további, kisebb darabokba. Az osztályban néhányan kuncogtak, a fiú visszaült a helyére és felháborodva hajtotta a magáét.
– Legközelebb ne nézz hülyének! – ezzel behúztam neki az egyest.
A lelkiismeretem megszólalt, nem volt jellemző rám az ilyen viselkedés, de felcukkolt előző órán tett gúnyos megjegyzéseivel, én pedig nehezen felejtek.
– Kijavíthatom? – kérdezte hamis bűnbánóan. Nem a csalás miatt érezte magát rosszul, hanem, amiért rájöttem a dologra.
Engedékenyen bólintottam és folytattuk az órát.
Alig írtam fel az első mondatot, mikor az osztály felé fordultam, egy darab kréta szelte át a termet és Alexander kéztartása elárulta, ki volt a tettes. A tekintetemből kiolvashatta, nem fog hülyíteni, mégis mentegetőzött, hogy nem ő volt. Kinyitottam a naplót, hogy beírjam a megjegyzésem rossz magaviselete miatt.
– Ne, tanárnő, ne írjon be! – Legalább ezzel meg tudtam fogni. Megállt a toll a kezemben.
– You’re a naughty boy! Say that you’re very sorry! – mondtam engedékenyen, aki valamicskét is értett angolul az osztályban, az kuncogott.
Alexander nagyot nyelt. Láttam rajta, hogy fájdalmas volt neki, féltette a büszkeségét, nem volt hozzászokva a bocsánatkéréshez.
– Say: I’m very sorry and then stay quite for the time of the class – szóltam ismét határozottan és az osztálytársai elkezdték unszolni, hogy mondja már ki a szavakat.
Kínlódva, de megtette, azután leült és az asztalra hajtotta fejét. Valóban csöndben maradt és végig engem figyelt, ami zavarba ejtőbb volt, mint eddig a közbedumálásai.
Ezzel felállítottuk szabályainkat: ő nem próbált átvágni, én eltűrtem enyhébb beszólásait, utóbbit főleg azért, mert volt humorérzékem, Alexandernek pedig intelligens megjegyzései. Kis erőfeszítéssel angolból is feljavult a teljesítménye, de csodát nem várhattam, szolid lábakon állt a kettese negyedik végére.

A szalagavatón mindenki a legszebb arcát mutatta, ez volt az első, amin részt vettem, a kolléganők mind csinos ruhákban, csillogó ékszerekben pompázott, én megelégedtem egy fekete ruhával, ami a térdemig ért és egyszerű csónaknyaka volt. Barna hajamat összefogtam a tartómon. Talán csak a sminkem volt erősebb a szokásosnál meg volt egy vastag ezüstlánc a nyakamban. Idegesen rágtam a szám sarkát vacsora után, titokban kiléptem tűsarkú lakkcipőmből. Ez volt az egyedüli feltűnő rajtam, mert az vörös volt, ahogy a retikülöm is. Az elballagott fiúk szorgosan vitték táncba a lányokat és a tantestület női tagjait is. Alexander ebből ki nem maradhatott. Sorban haladt az asztalunk mentén, kezdte az asztalfőn helyet foglaló igazgatónővel, én kábé az asztal közepe táján ültem.
Már bújtam a cipőmbe, hogy felkészüljek, mikor úgy gondoltam, rám fog kerülni a sor, de szinte csalódottan láttam, hogy a hosszú asztal másik végéhez sétált, onnan kérte fel a biológia tanárnőt. Furcsán megalázottnak éreztem magam és ez látszhatott, mert Alexander rám pillantott és elégedetten vigyorodott, ahogy az ötvenes éveiben járó Márti derekára simította tenyerét. Elöntött a düh és éreztem, hogy az arcom lángra lobbant. Eszembe jutott saját szalagavatásom, ahol szintén a mellőzöttek között voltam. Örök életemben csöndes, béketűrő, simulékony. Az egyetemen kicsit változott a helyzet, igyekeztem kihangsúlyozni testem előnyös görbületeit és varázsütésre, akadt barátom. Egy idő után visszavedlettem régi önmagamba, a szex sem nyújtott olyan élvezetet, mint amire számítottam. Egy egyéjszakás kaland kellett hozzá, hogy rájöjjek, mi hiányzott addig. Azóta sem akadtam olyan férfira, aki azt nyújtotta volna számomra, amire éheztem. Két éve már nem is próbálkoztam, a legjobb barátnőm szerint, már le is húzhattam volna a redőnyt, huszonhét évesen.
Alexander tovább játszotta a játékát, sorban táncoltatta kamaszlányként vihorászó volt tanárnőit. Sóhajtva az órámra néztem. Halálra untam magam. Végre többen is felkértek, megkönnyebbültem, hogy nem kell tovább elfuserált életemen agyalnom, amiben az egyedül izgalom, ha felkér a végzős évfolyam jóképű seggfeje.
A hangulat érezhetően egyre emelkedettebb lett, annak ellenére, hogy elméletileg a gyerekek nem fogyaszthattak alkoholt. Kivéve, hogy az étterem ezt a szabályt lazán vette, a teraszon kiszolgálta őket. A fiúk egyre jobban dülöngéltek elegáns öltönyeikben, a nyakkendők lazábban lógtak, a csinos estélyikben feszengő leányok mostanra felszabadultan röhögtek, egyesek kibújtak kényelmetlen lábbelijükből.
A mosdóból tartottam az asztalhoz, amin most Alexander könyökölt és elmélyülten beszélgetett az igazgatónővel, a srác újra indította a kört. Engem kihagyott, de ez miért okoz ekkora csalódást? Komoly bajok lehetnek velem, ha ezt ennyire magamra veszem! Határozott léptekkel haladtam el mögöttük, átnyúltam az asztalon a retikülömért, intettem néhányat búcsúzásként azoknak, akik egyáltalán észrevették, hogy távozni készülök.
Talán jobban élveztem volna az estét, ha többet iszok, de kocsival jöttem, fogalmam sem volt, hogy laza lesz az alkoholtilalom. Mások tudhatták, mert a sötét parkolóban csupán öt autó állt. Már alig botorkáltam a kényelmetlen tűsarkúban.
Kinyitottam az ajtó, hogy beüljek, amikor egy alak futott felém.
– Tanárnő! – Ez Alexander, de mi lehet az oka ennek pániknak? Talán valamit az étteremben felejtettem? Mellém ért, levegő után kapkodott. Látszott rajta, hogy részeg.
– Mi ütött beléd?
– Nehem… – lihegte nehézkesen – Még nem táncolt velem, nem mehet haza!
Hazudnék, ha azt mondanám, nem tartottam aranyosnak, amiért utánam jött, egészségtelennek tartottam egy diákom után vágyakozni, különösen egy olyan srác után, aki annyi fiatal puncit kaphatott meg, ahányat nem szégyellt.
– Erről most lemaradtál, sajnálom – mosolyogtam és jól tudtam, hogy azért átütött egy kis szomorúság a hangomon.
Alexander csak állt és nézett. Nem mondott semmit, nem győzködött, már azt hittem beletörődött. Amitől kicsit megfájdult a szívem tájéka. Vártam, hogy elköszön és visszamegy, de ehelyett hozzám lépett. Meglepetésemben bennem rekedt a lélegzet. Megragadta a tartómat és magához húzott, hiába feszítettem a kezem mellkasának, száját az enyémre szorította. Ajkai ellágyultak és cirógatta velük az enyémeket, annyi érzéssel, hogy a lábam elgyöngült tőle. Az előbb még tiltakozó kezem végigsimított izmos mellkasán. A számba nyögött, a fenekembe markolt, testéhez préselt, éreztem merevedését. Mintha ettől kijózanodtam volna, pánikszerűen igyekeztem kiszabadulni szorításából. Végül megharaptam az ajkát, de annyira, hogy éreztem a vér fémes ízét a számban. Erre jajgatva elengedett. Akkora pofont adtam neki, hogy utána még sokáig égett tőle a tenyerem.
– Gyűlöllek! – szakadt ki belőlem.
Erre ő csak vigyorgott, tapogatta az arcát, lenyalta ajkáról a vért.
– Megértem – mondta kajánul.
Erre dühösen beszálltam a volán mögé. Mire beindítottam a motort, megkerülte az autót és beszállt mellém az anyósülésre. Továbbra is vigyorgott, rettentő jól szórakozott, szokásához híven, rajtam.
– Mégis mit képzelsz, mit csinálsz? – ripakodtam rá.
– Akarod, ne is tagadd! Velem minden nő akarja – válaszolta szerényen. Még jobban gyűlöltem érte, amiért igaza volt.
Fejcsóválva elindultam, nem akartam vele a parkolóban veszekedni, úgy terveztem, hazafuvarozom, ilyen ittasan, ez lesz a legjobb számára. Semmi esetre sem fogok vele lefeküdni. Bármennyire is jól csókolt.
Az első közlekedési lámpánál felé fordultam, hogy megkérdezzem, hol lakik, de rájöttem, miért volt eddig csöndben. Elaludt. Hát remek! Igyekeztem felrázni, de hiába, a lámpa közben zöldre váltott. Még egy ideig próbálkoztam magához téríteni, eredménytelenül. Megadóan indultam a lakásom felé. Azt se tudtam, ott mihez kezdek majd az alvó fiúval.
A földalatti parkolóból egyenesen az emeletemre vitt a lift. A kocsival megálltam az ajtajában, kirángattam és a falnak támasztottam Alexandert. Nem tudtam eldönteni, mennyire játszotta meg magát. Leparkoltam a kocsit, és berángattam a fiút magammal a felvonóba, vállamra nehezedett, alig bírtam el, közben olyasmit motyogott, hogy isteni az illatom. Ebben a helyzetben a bókja kevésbé tudott lelkesíteni.
Gond nélkül jutottunk a stúdiólakásomba, ahol egyetlen ágy volt, de legalább jó nagy, erős kovácsoltvas kerettel. Alexander úgy dőlt rá, mint egy zsák krumpli. Átkutattam a zsebeit a mobilja után, hátha fel tudok hívni valakit, aki érte jönne, de a ketyerét valószínűleg az étteremben hagyta. Sóhajtva lehámoztam róla a zakóját, levetettem a cipőjét, elgondolkodtam a nadrágján. Bizseregni kezdtem, már csak ha elképzeltem, hogy lehúzom róla. Teljesen ki volt ütve, mit árt, ha csak megnézem a szerszámát? Remegő ujjakkal gomboltam ki a sliccét, nagy nehézséges árán rávettem, hogy megemelje a csípőjét és lerántottam a nadrágját. A fekete boxer látványosan dudorodott, láttán nagyot nyeltem. Tudtam, helytelen, amit teszek, mégis megmarkoltam a pamuton keresztül, erre Alexander felnyögött. Gyorsan elengedtem, magamban káromkodtam. Mégis mit képzeltem?
A fürdőszobába menekültem, az esti rituálé megnyugtatott. Fekete pamut hálóinget vettem fel, nem volt a legszexisebb darab, pántos, vé kivágással és csipke szegéllyel. Kinek akartam tetszeni?! A francba! Elment az eszem! Semmi sem fog történni, a srác reggelre kijózanodik, szánja-bánja majd viselkedését, amire talán még emlékezni sem fog, azután hazamegy.
Sóhajtozva feküdtem le mellé, igyekeztem kihúzni alóla némi takarót magamnak. Egy kis forgolódás után elnyomott az álom.
Nyögve riadtam fel, életem legforróbb álmából, még az ébrenlét mezsgyéjén voltam, testem vágyakozón sajgott. Ekkor jutott el tudatomig a lábam közé nyomuló kéz és a forró mentolos lehelet. Kipattant a szemem, tiltakozni akartam, de Alexander nyelve a számba hatolt, követelőzőn, szenvedélyesen, combjaim összeszorítottam, már feleslegesen, ujjai nedves puncimat dörzsölték, egyik már belém is csúszott. Fantasztikusan jó érzés volt, a szájába nyögtem, de a józan eszem megint közbeszólt, elfordítottam a fejem, hogy megszakítsam a csókot.
– Alexander, hagyd abba! – kérleltem. – Te használtad a fogkefémet? – jutott el tudatomig az iménti friss illat.
– Inkább lenne büdös a leheletem? – kérdezte sóhajtva és az államnál fogva maga felé fordította az arcomat. Hajnalodott, a gyenge fényben jól láthattam teljesen éber és józan tekintetét, meg persze kaján mosolyát. Mélyebbre nyomta bennem az ujját és én óhatatlanul ismét felnyögtem. – El se hiszem, hogy semmire sem emlékszem az első alkalomra veled – Erre kihúzta az ujját és egy másikkal együtt csúsztatta vissza.
Lehunytam a szemem, a következő döfésnél megmozdult a keze felé a csípőm, erre ő elégedetten felmordult. Nem hiszem el! Engedem egy tizennyolc éves srácnak, hogy ujjazzon!
– Alexander, hagyd abba! – Igyekeztem határozott lenni, de nem sikerült fényesen, a szólított csókokat szórt épp a nyakamra. – Hagyd abba, pisilnem kell! – hazudtam, de szerencsére ez bevált.
Felhagyott a becézéssel, gyanakodva felnézett rám.
– De ugye visszajössz és folytatjuk! Nem éri, hogy ne tudjam, milyen vagy!
– Nem történt semmi, ki voltál ütve – világosítottam fel, miközben kimásztam alóla.
A fürdőszoba felé menet azért visszapillantottam. Fájdalmasan jól nézett ki félrecsúszott nyakkendőjében, ingjének két felső gombja nyitva, két kezét a tarkója alá tette, vágyakozón figyelte elvonulásomat, hirtelen nagyon is tudatában voltam ringó csípőmnek.
A fürdő menedékében a mosdóra támaszkodva bámultam a tükörképem. Ajkaim csóktól vöröslöttek, szemem fényes volt, mellbimbóim hegykén kiálltak. Ki ez a nőszemély, aki ilyeneket megenged magának?
Ölem kielégülésért sajgott.
Ha már ott voltam, kibontottam egy új fogkefét és én is fogat mostam. Pisiltem is, így hazug sem maradtam. Észre kell térítenem! Igen, visszamegyek és felajánlom, hogy azonnal hazaviszem, semmi sem történt, kicsit sokat ivott, nem nagy ügy! Igen, ezt fogom tenni!
Nagy levegővel léptem ki a fürdőszobából, de már onnan láttam, Alexander elaludt. Ettől részben megkönnyebbültem, nem kellett most bajlódnom vele, meg én is tudtam volna még aludni. Igen ám, de ha nem maradok ébren, nagy eséllyel, egy méretes farokkal a puncimban ébredek. A gondolatra bizseregni kezdtem, ami nem tett jót az ítélőképességemnek.
Már pedig én aludni fogok! Elmosolyodtam, megvolt a megoldás! Az éjjeliszekrényem alsó fiókjában matattam egy ideig, jó mélyre süllyedt a tavalyelőtti szülinapomra kapott figyelmes ajándék, egyik kedves és jót akaró barátnőmtől: egy rózsaszín plüssel bevont bilincs. Az ágykeret masszív volt, hiába volt Alexander kisportolt, ebből nem szabadulhat ki, és ha nem szabadul ki, nem okozhat gondot, nem igaz?
Önmagammal elégedetten húztam ki az egyik, majd a másik kezét a tarkója alól és kapcsoltam rá a bilincset. Be kellett vallanom magamnak, hogy ez sokkal jobban tetszett, mint ahogy illett volna. Erős volt a kísértés, hogy felébresszem egy csókkal, csak hogy lássam a reakcióját. Leküzdöttem és bebújtam a takaróm alá, hátat fordítva neki, így nem éreztem az illatát.
Földrengésre és szitkozódásra ébredtem. Nem kellett sok idő, hogy rájöjjek, Alexander egyáltalán nem díjazta az ötletemet. Morogva felé fordultam, ezt azért látnom kellett.
– Ez meg mi? – kérdezte vádlón, az ágytámlához bilincselt kezét rángatva, de azon kívül, hogy hangos volt és izgalmasan kidagadtak izmai, mást nem ért el vele. A vigyor megállíthatatlanul húzódott arcomra. Aztán eszembe jutott, hogy a lenti szomszédom nem lehet túl boldog, az ágy lába nyikorogva mozgott a padlón.
– Sss! – ezzel nyugtatóan a mellkasára tettem kezem.
Hatott, mint egy varázsütés. Zihálva nézett, már nem tűnt ijedtnek, de láthatóan feszélyezte mozgásának korlátozása. Engem pedig felizgatott kiszolgáltatottsága. Kezem a kigombolt ingje alá arasztolt. Napbarnított bőre puha volt, alatta éreztem izmait elernyedni, megfeszülni érintésem alatt. Alexander szemébe néztem, megnyalta a száját, a figyelmem magára vonta. Vonzott biggyedt alsó ajka, szerettem volna a számba szívni, megharapni. Úgy tűnt, a srác most még levegőt se vett, ahogy az ajkára hajoltam és végrehajtottam előző vágyam. Felszisszent és ekkor eszembe jutott, hogy az éjjel véresre haraptam, ez még fájhatott. Abbahagytam a csókot, ő pedig igyekezett tovább ott tartani, de nem volt túl nagy mozgástere, könnyedén elhúzódtam tőle, ahová már nem tudott követni. Elégedetlenül felhorkant.
– Kérlek, engedj el és folytassuk! – Bevetette szomorú kiskutyus nézését, de ez nálam nem vált be, megráztam a fejem, közben kigomboltam egy gombot az ingén. – Kérlek! – könyörgött – Kérlek, vécére kell mennem! – használta a cselem.
– Ha elengedlek, azért teszem, hogy hazamenj. Választhatsz! – Magam sem tudom, honnan jött ez az egész, de akartam őt, így akartam, kiszolgáltatva az én akaratomnak, büntetést érdemelt, amiért több mint egy évig el kellett viselnem a szemtelenségét.
– Így szereted? – kérdezte teljesen hihetetlenkedve.
Elmosolyodtam, láttam rajta, mennyire őrlődik a két lehetőség között. Szabadult volna, de meg akart kapni, utóbbit magam sem értettem igazán, habár egy tanárnő skalpja bizonyára sokat jelenthetett az egójának.
Feltérdeltem mellette, éhesen járt a tekintete rajtam, amitől egyre nedvesebb lettem, előre hajoltam, végighúztam körmeimet az egyik, majd másik combján.
– Ahhh – szakadt ki belőle és a teste megfeszült. – Ez fájt, ne hagyd abba!
Kicsiny csínyem hatására elől sátorszerűen megemelkedett a boxere. Ki ez a gátlástalan nőszemély? Nem érdekelt. Alexander arcát figyeltem és további vörös csíkokat karmoltam a lábára. Készségesen tette szét combjait, hogy a belső részéhez is hozzáférjek. Hangosan szitkozódott, de nem állított le.
Zihált, mikor fölé hajoltam, szabadon belátott a hálóingem kivágásán, szemében a sóvárgás, majd’ meg őrjített.
– Hogy döntöttél? – kérdeztem ártatlanul.
– Viccelsz, ugye? Még életemben nem volt ilyen kemény a dákóm! – mondta és a csípőjét felfelé lendítette. Az említett területre néztem és valóban nagynak látszott a farka.
– Zokszó nélkül tűrni fogod, amit csinálni fogok veled? – gonoszkodtam tovább és átvetettem rajta a lábam, izmos hasa fölött térdeltem és annyira közel hajoltam hozzá, hogy ha akarta elérhette a számat. – Hm? – bíztattam a beleegyezésre.
A teste hirtelen elernyedt, komolyan nézett rám, tekintete elszánt volt, össze-vissza kezdett dobogni tőle a szívem.
– Igen. Bízom benned. – Mély hangja borzolta érzékeim, és amit mondott szétolvasztott bennem minden józanságot, a szájára hajoltam, a feje alá nyúltam, a hajába markoltam és úgy csókoltam, forró nyelve hol beengedte, hol harcolt az enyémmel. – Óh, még! – nyögte a számba, erre azonnal elhúzódtam tőle. Mérgesen rázta a bilincseit és az ágyat.
– Ezt ne csináld, különben abbahagyom – figyelmeztettem.
Mélyeket lélegzett, le nem vette rólam a szemét.
– Látni akarlak – mondta vágytól rekedt hangon és én csak mosolyogtam. Még nem értette meg a játék lényegét. – Kérlek! Vesd le a hálóinged!
Úgy tettem, mintha nem hallanám, helyette az ingének további gombjait nyitottam ki, a nyakkendő árván lógott le meztelen mellkasán. Tökéletes felső testének láttára kiszakadt belőlem egy sóhaj. Először gyengéden simítottam végig, azután megkarmoltam, vörös nyomokat hagytam rajta, a fájdalomtól megfeszült, de most nem szólt. Végighúztam az ujjam boxere korcán, megemelte a csípőjét.
– Igen, vedd le rólam! – követelte, mire én elhúztam a kezem. Felmordult, de most legalább nem rázta az ágyat. Haladtunk.
Feljebb húzódtam, lábam csípője két oldalán, a feje mellé támaszkodtam, vágytól lüktető ölem a kemény farkára engedtem, nem tudhatta, hogy nincs rajtam bugyi. Az anyag varrása finoman dörzsölte a mostanra már vérbő és érzékeny nagyajkaim és kitüremkedő csiklómat. Sóhajtottam, ő nyögött, csípőjével felfelé bökött.
– Azt akarod, hogy a gatyámba élvezzek? – motyogta.
Megcsókoltam. Rettenetesen jól csókolt, eddig is tudtam, hogy volt gyakorlata, de a nyelve egyszerűen őrült izgatóan mozgott az enyémen. Még kicsit ringattam a csípőmet a kemény farkán, többször is a számba nyögött.
– Azt a… érzem, mennyire nedves vagy! – Meg kell hagyni, a kis tornám a farkán nem volt hatástalan, előfordulhat, hogy a boxerét átáztattam. – Ülj az arcomra, engedd, hogy kinyaljalak, hallani akarom, ahogy elélvezel!
Jobban örültem volna, ha ezt nem mondja, mert szívesen megtettem volna, de épp arról szólt ez a dolog, hogy nem irányíthat. Felegyenesedtem fölötte. Mindkét kezem a mellemre vándorolt és megszorítottam őket, Alexander halkan káromkodott. A jobb kezem levándorolt a hálóingem aljáig és alányúltam, ügyelve, hogy ne láthassa a puncimat. Persze elégedetlenkedett, de már csak módjával. A szemébe néztem, közben magamba toltam két ujjamat, de ez nem is volt elég, muszáj volt kicsit megmozgatni őket.
– Szentséges ég! Őrjítő nő vagy! – fakadt ki a partnerem és abban a pillanatban annak is éreztem magam.
Kihúztam magamból és feléje nyújtottam a puncilétől csöpögő ujjaim.
– Ezt szeretnéd megkóstolni? – kérdeztem kihívóan, de mintha mostanra értette volna meg, mit csinálok. Nem válaszolt és én egyre közelebb hajoltam hozzá. Meg se mozdult, kivárta, míg a szájához érek, csak akkor nyitotta ki, élvezettel cuppogva nyalta le a nedvem, és semmi másra nem vágytam most jobban, mint, hogy a puncimon érezzem azt a tehetséges nyelvet. Megfogtam a hálóingem szélét és lassan emelni kezdtem, közben az arcát figyeltem.
– Ó, igen! Vedd le, bébi! – bíztatott magáról megfeledkezve és azonnal tudatában volt hibájának, mert ijedten nézett, de nem volt mit tenni, a ruha maradt rajtam. Erre teljesen bevadult, rángatta a bilincsét, mozgott az ágy alattunk. – Engedj el! Érinteni akarlak, kényeztetni, a csúcsra juttatni, minden lehetséges módon és ahányszor csak akarod! Engedj el! – dühöngött, én meg válaszképpen megragadtam kőkemény farkát. – Ahhaha – csupán ennyit tudott ez után kinyögni, teste megremegett, ahogy kicsit húztam rajta az anyagon keresztül. Így persze nem volt az igazi. Lekerült róla az akadályozó ruhadarab. Eddig is sejtettem, hogy Alexandert megáldotta a sors, de hogy ennyire? Eres farka vastag is volt, meg szép hosszú, lila makkján gyöngyözött ki a folyadék, azt sebtében lenyaltam.
– Ó, édességes szentem – motyogott össze-vissza a srác, de nem parancsolt, nem kért, nézte, mit csinálok vele, két kézzel kapaszkodott már a vasrúdba, amihez odabilincseltem. Lehajoltam és végighúztam a nyelvem a dákója hosszán. – Igen, ó, szopj le, ez az! – Ahogy kiejtette a száján, elhúzódtam a farkáról, ő pedig hosszasan káromkodott, kérlelt, de én nem nyúltam ahhoz az isteni szerszámhoz, bármennyire szerettem volna magamban érezni.
Letoltam a hálóingem egyik pántját a vállamról, ez sikeresen elterelte a figyelmét. Lassan eresztettem le az anyagot a mellemről, nem voltak túl nagyok, de nem úgy nézett rám Alexander, mint aki panaszkodni készül. Kerek formájuk közepén most hegyesen állt a mellbimbóm, a fiú megnyalta a száját, beharapta alsó ajkát, nem szólt. Jutalmul leengedtem a másik pántot is. Az anyag megakadt a csípőmön, nem húztam le teljesen. Újra lejjebb ereszkedtem, bimbóim a hasát, majd a mellkasát súrolták, visszatartotta a lélegzetét, ahogy felemelkedtem előtte, egyik feszes mellem pontosan a szája előtt, a szemembe nézett, amint körbenyalta, amit felajánlottam neki, könnyedén ráfújt, erre az még jobban összeugrott, sóhajtottam és ő elmosolyodott, mielőtt a szájába szívta volna. Az érzés annyira intenzív volt, azt hittem, menten elmegyek. Lehunyt szemmel élveztem, ahogy szívott, nyalt, pöckölte a bimbóm a nyelvével. Idővel odanyújtottam neki a másikat is, ugyanolyan átéléssel becézte azt is. Már majdnem megdicsértem, de nem akartam, hogy félreértse, és ismét követelőzni kezdjen. Megfordultam, és a farkára csorgattam egy kis nyálat, így csak a fenekem látta, amíg előrébb nem hajoltam, mert így már elé tárult a puncim. Két kézre fogtam a szerszámát, síkos volt a nyálamtól és a kibuggyanó nedveitől. Ütemesen verni kezdtem és ő megfeszült alattam.
– Ó, szentséges… mindjárt, ó, nem… ó, ez mennyire jó! – nyöszörgött, heréi felugrottak, erre én rászorítottam a tövére, hogy ne élvezzen el. – Ah, te kínzol engem! – értette meg végre.
Felé fordultam és ismét csókolóztunk, aztán felegyenesedtem és megszabadultam a hálóingtől. Megint beharapta az ajkát, gondolom, hogy ne szólaljon meg. Mosolyogva mozdítottam a csípőm az övé fölé, benyúltam közénk, megfogtam a farkát és végighúztam a nagyajkaim között néhányszor. Alexander remegni kezdett, fejét hátra vetette, makkját forró puncim bejáratához illesztettem, megragadtam a nyakkendőjét és magamhoz húztam egy csókra. Amire nem számítottam, hogy csípőjével felfelé bök, és tövig belém hatol, felkiáltottam meglepetésemben és az isteni érzéstől, amit a hüvelyemet szétfeszítő farok okozott, erőlködve még kétszer megismételte, de feljebb mozdultam és többet nem ért el. Zöld szeme saját vágyam tükrözte, száját dühösen összeszorította, de nem szólt. Képtelen voltam tovább várni.
Lemásztam az ágyról, a szemében valódi döbbenetet láttam, de amint előhúztam az óvszert az éjjeliszekrényem fiókjából, felsóhajtott. Halkan nyögdécselt, ahogy rágörgettem a kemény farkára, ismét fölé helyezkedtem. Feszült várakozással nézett rám, de meg se mozdult, csak a tekintete perzselte végig a testem. Amikor megragadtam a farkát és magamba vezettem, csak azt nézte megbabonázottan, ahogy végre a dákója eltűnik bennem. Magam számára is fájdalmas lassúsággal ereszkedtem rá, azonban az érzés, amikor végre magamban éreztem, kárpótolt. Egy elégedett sóhaj szakadt ki belőlem.
– Gyönyörű vagy – szólalt meg és ezt most nem róhattam fel neki, csak rámosolyogtam, miközben a csípőmet ringatni kezdtem.
A vágyam gyorsabb tempóra ösztökélt, habár sejtettem, a partnerem ettől könnyen elélvezhet. Izmai feszesek voltak, bőre vékony izzadságrétegtől fényes, szabálytalanul lélegzett, már képtelen volt a szemét nyitva tartani. Érthetetlen szavakat mormolt. Ökle elfehéredett, ahogy az ágyat markolta feje felett.
– Lassíts! – kiáltott fel Alexander, de ugye, nem hallgathattam rá. Még két mozdulat, teste íjba feszült, feje hátrahanyatlott, állati hangok hagyták el a torkát, rángatózott alattam, ahogy hosszan élvezett. Sosem láttam szebbet. Elégedetten mosolyogtam. – Ezt miért csináltad? – kérdezte, még zihálva.
Megfogtam a gumit, hogy a helyén tartsam és lecsusszantam róla.
– Szerinted milyen gyorsan áll fel ismét, ha szopni kezdem? – Most az én mosolyom volt olyan kaján, amit ő szokott rám villantani. Nem válaszolt, tarthatott tőle, ha megszólal, nem fogom a számmal kényeztetni. Lehúztam róla a telitöltött óvszert, csak kicsit sziszegett, még nagyon érzékeny lehetett szerszámának hegye. Úgy gondoltam, jobb ötlet lesz, ha a heréinél kezdem a szopást, egyenként a számba vettem őket, Alexander pedig ismét zöldeket kezdett beszélni, a farka máris dagadni kezdett. Imádtam érte. Végignyaltam hát a hosszán, éreztem az előzőleg rákenődött sperma ízét, a férfi elbűvölten nézte ügyködésem. Mikor a szerszáma félkemény volt, bekaptam és szívni kezdtem. Erre a teste megfeszült és a szenteket sorolta, csípője megmozdult, de elég volt csak figyelmeztetőleg felnéznem, azonnal uralkodott magán. Erre rámosolyogtam, miközben a szám teljesen kitöltötte az egyre növekvő férfiassága. Hamarosan már nem fért el, egyik kezemmel rásegítettem a tövénél. Megéreztem nyelvemen az első csöppeket, ekkor abbahagytam és újabb óvszert vettem elő.
Alexander mindezt szó nélkül figyelte, szeme csillogott, szája sarkában mosoly bujkált, ahogy ismét meglovagoltam a farkát. Lassan indítottam, nedves puncimból ki-becsúszkált jókora szerszáma. Rájöttem, a méret igenis számít, imádtam, ahogy szétveszít, és amikor teljesen magamba engedtem, a méhszájamnak ütközött a hegye. Ez Alexandernek is nagyon tetszett, halkan felnyögött, akárhányszor csináltam. Csorgott belőlem a lé, még sosem élveztem szexet ennyire, előre dőltem és csókolóztunk, így újabb helyeken éreztem belül és a csiklómat is ingereltem, ahogy hozzádörgölőztem. Nyüszítő hang szorult ki belőlem, mielőtt remegve elélveztem volna. Kimerülten borultam a mellkasára, muszáj volt kifújnom magam. Rásandítottam, ő elégedetten mosolygott rám. Felegyenesedtem, kőkemény szerszáma még mindig jólesően feszített. Most már szívesen hagytam volna, hogy ő is dolgozzon kicsit. Lecsusszantam róla és hátat fordítva guggoltam föléje, így engedtem ismét magamba. Felsóhajtott, amint megérezte puncim forróságát.
– Dugjál – szóltam neki a vállam fölött és ő engedelmesen elkezdett döfködni alulról.
Nem lehetett könnyű feladat, különösen olyan tempóban és erővel, ahogyan ő tette, meg kellet támaszkodnom a combján, hogy megtartsam magam. Cuppogva járt a dákója bennem, mást sem lehetett hallani csak a zihálásunk és a csattanó hangot, ahogy az öle az enyémnek csapódott. Éreztem, hogy újra épül bennem a feszültség, remegett a lábam, képtelen voltam uralkodni magamon, hangosan élveztem, ahogy a kéj hullámokban magával ragadott. Összerándult hüvelyem most megtette a magáét, hallottam, hogy Alexander ordítva élvez, teljesen ráereszkedtem, lüktetve lökte ki a farka az ondót. Izmai rezegtek. Magatehetetlenül fordultam le róla és rám tört a nevetés, magam sem értettem, miért.
– Mi ilyen vicces? – morogta fáradt hangon a partnerem.
Felé fordultam, valamennyire lecsillapodtam. Lehúztam és a másik mellé hajítottam a használt óvszert.
– Ha nincs a bilincs, sosem engedtem volna, hogy ez megtörténjen – mondtam, miközben a párnája alól előhalásztam a kulcsot és áthajolva fölötte, elengedtem.





Mindig is szerettem az éjszakai fürdéseket. És mindig szeretni is fogom. Sok élményem volt és remélem lesz is még.
Legutóbbi élményem is olyan volt, ami nagyon tetszett, ezért is írom most le nektek. Ezeknek az éjszakai fürdés...




Valójában nem is ismerlek. Még az igazi neved sem tudom, bár nem lenne nehéz kideríteni. Minden közös múltunk néhány óra egy kis szobában, sok más emberrel körülvéve. Valamiért mégis ezer szállal húzol magadhoz, a te tested a má...




Hosszas gondolkodás után úgy döntöttem én is megosztok veletek egy sztorit, remélem élvezetes lesz. Nekem az volt.

Egyik nyáron sátrazni mentünk egy nagyobb társasággal (a haveri körrel). Duna parti városban lakunk, úgy...




Melissa hanyatt dől a meleg, habos vízben, elégedetten sóhajt fel, érezve a selymes nedvességet, amint testét simogatja. Kortyol egyet a borából és lehunyja szemét.
Ritka alkalom az ilyen, Mick egész nap távol van, ő pedig már v...




10 hónapja szakított velem az exem, 18 éves, gyönyörű kiscsaj. Mindig is odavoltam a lábaiért, főleg a kis bokazoknijaiban. Egyik edzése után véletlenül összetalálkoztunk, és nagy szerencsémre felizzott a régi vágy, újra lábai k...


Copyright (c) szex-tett.info. Design by XXX Mag