banner

Anna állást keres




Annamária feküdt az ágyban és kedvetlenül gondolt arra, hogy percekenn belül föl kell kelnie. Mogyorós kekszet rágcsált, amit még este készített oda a tévézéshez. Fájt a feje az álmosságtól. Éjszaka a szemét borogatta kamillával, de érzése szerint nem lett mostanra sem szebb, mint előző este volt. Ezen az éjjelen megfogadta, hogy soha többé nem festi ki a szemét. Tegnap, mint az utóbbi hetekben mindig, állás után mászkált, s mivel jó benyomást akart kelteni a munkaadókban kisminkelte magát, de sajnos nem nagy szerencsével járt, mert a szeme bedagadt a szemfestéktől, mert kiderült, hogy érzékeny a szempillaspirálra amit használt, na és ráadásul állást sem kapott. Úgy érezte mindent megpróbált. Bármit elvállalt volna már, de hiába. Mára már csak egyetlen hirdetés maradt. Egy telefonszámot kellett fölhívnia és időpontot kérni elbeszélgetésre. Ha ez sem sikerül akkor teljes csődbe jut, mert már semmi megtakarított pénze nem volt és a lakbérrel is tartozott.
- Munkára fel- gondolta és gyorsan akart fölkelni az ágyból, de aztán nagyot veszített a lendületéből, mert a gondolatai arra kezdtek kalandozni, hogy mit is fog fölvenni.
A szobában volt egy szekrény, ami talán arra szolgált, hogy abban ruhákat tartsanak, de Annamária utálta mindig visszarakni, amit éppen levett és ezért elég furcsán mutatott a szoba. Mindenhol ruhák voltak, a földön kupacokban, az ajtókra, ablakkilincsekre akasztva, az ágyon, a székeken is. A szoba úgy nézett ki, mintha rendetlenség lenne, de Anni szerint, most minden a helyén van. A szülei is mindig csodálkoztak, hogy ő ebben a rumliban bármit is megtalál. Az anyja azért otthon a szobájában időnként rendet rakott, de most már egyedül él és nincs aki pakoljon utána.
Az ágy mellett a földön megtalálta azt az újságot, amiben az álláshirdetéseket bejelölte. Úgy ahogy volt hálóingben és mezítláb ment le a földszintre a telefonhoz. Tudta, hogy ilyenkor senki sincs itthon általában. . A többi lakó aki itt bérelt szobát ilyenkor dolgozik. Horváthné a főbérlője délelőtt mindig vásárolni megy, vagy ha nem vásárol akkor a legfrissebb pletykákat szerzi be a piacon és az utcán a barátnőivel találkozva. .
Tárcsázott. A harmadik csengetésre egy férfihang szólalt meg a vonal végén.

- Igen?- próbált megnyerően beszélni.
- Itt Madaras Annamária és a hirdetésre szeretnék jelentkezni, amennyiben még nem töltötték be az állást.
Talán tényleg sikerült megnyerőnek lennie, mert az időpont egyeztetéssel végződött a beszélgetés.
- Délután 16. 00- kor várom. - a férfi bediktálta a címét, amely egy elegáns villanegyedben volt. Anni boldogan rohant föl a lépcsőn és arra gondolt, hogy ez most sikerülni fog, ezt az állást meg kell kapnia.
A szobájába érve rögtön a tükör elé állt és a kedve el is szállt. A látvány ami elé tárult elkeserítő volt. A szeme még mindig vörös volt és dagadt. Tehát a kontaktlencséről le kell mondania és szemüveget kell fölvennie. Talán úgy majd komolyabbnak fogok tűnni- vigasztalta magát. Mikor a ruhákat vette szemle alá az a kevés kedve is elment ami eddig volt. Már egy hete, hogy csak állás után rohangált és nem mosott. A normálisnak itélt ruháit mind a szennyeskosárban találta meg. Elkeseredetten ült le az ágyra és újra a mogyoróskekszet kezdte ropogtatni. Lázasan kutatott az emlékezetében és eszébe is jutott az a kosztüm amit egy kiárúsításon vett nemrég, de túl bő volt rá és úgy tervezte, hogy majd ha ráér és kedve is lesz akkor magára szabja, de valahogy eddig nem jutott rá ideje. Rohant a szekrényhez. A ruha egyedül árválkodott a fogason. Dohánybarna színű volt. Élénk színű blúzzal akarta fölvenni, de most egyetlen blúzt sem talált tisztán. Elnapolta a kérdést és levetkőzött majd bement a fürdőszobába zuhanyozni. Úgy tervezte, hogy mielőtt a találkozóra indulna bemegy a sarkon lévő önkiszolgáló étterembe ebédelni.

Bánfy Péter napja nem valami jól kezdődött. Hiányzott a házvezetőnője, aki már évek óta pontosan tudta, hogy neki mikor mire van szüksége. A napja pontosan be volt osztva és ma mivel mindent magának kellett csinálnia eléggé kicsúszott az időbeosztásából. Élesné aki évek óta vigyázta a háztartását a beteg nővéréhez utazott és előreláthatólag hosszú ideig kell nélkülöznie. A hirdetésére eddig egyetlen jelentkező volt, aki nem volt neki szimpatikus, mert túl fiatalnak tűnt, de mára is bejelentkezett hozzá egy nő akit 16. 00- ra rendelt a házába. A bankból ahol dolgozott úgy tervezte, hogy délben el fog jönni és otthon folytatja a munkát. Hazafelé végre bemehet a szervízbe és hazaviheti a kocsiját, amit újra fényeztetett. Az asztalán megnyomta a hívógombot és az óráját nézve várta, hogy mennyi idő műlva jön be az idős titkárnője.
- Biztos megint beszélget valakivel és nem tud elszakadni- gondolta, mikor fél perc múlva sem jelent meg Kiss kisasszony. Egy perc húsz másodperc múlva lépett be az idős nő az ajtón.
- Maga egy perc húsz másodpercet várakoztatott. - kezdte megrovóan-
- Elnézést Uram- rebegte ijedten a nő és a férfi arcát fürkészte, hogy mennyire haragudhat rá.
- Ebédelni megyek 12. 30- kor a központi ebédlőbe, ahol a szokásosat kérem. -
- Igen Uram- könnyebbült meg Kiss kisasszony, mert úgy látta a főnöke csak olyan mint máskor.
- Ma Kovács Lászlón kék inget láttam, kérem figyelmeztesse, hogy ez máskor ne forduljon elő. A mi alkalmazottaink kizárólag fehér inget viselhetnek. 13. 30- kor a sofőr álljon elő, mert elmegyek a szervízbe a kocsimért. 14. 00- tól otthon leszek elérhető. Ennyi. Elmehet. - zárta le az egyoldalú beszélgetést. - A titkárnő kiment és odasúgta az ajtó előtt álló gépírólánynak.
- A főnök mérges és azt hiszem ma sem kéri meg a kezem. - nevettek. Naponta azzal szórakoztatták egymást, hogy a főnököt osztogatták ki egymás között. A bankban dolgozó minden nő szerelmes volt a fiatal csinos igazgatóba, de a precízségét mindenki kinevette, bár szembeszállni senki sem mert vele. A főnök rá sem nézett az itt dolgozó nőkre. Tudták, hogy van egy menyasszonya, akit még az egyetemről ismert, azt is tudták, hogy a nő gazdag, okos és olyan precíz mint a férfi. Ezért csak álmodoztak és egymás között osztogatták a háta mögött.

Anni az órájára nézett és akkor vette észre, hogy otthon felejtette. Biztos akkor tette le amikor zuhanyozni ment. A kocsija sem akart úgy menni, ahogyan ő akarta, pedig tudta, hogy sietnie kell, mert nem akart erről az interjúról elkésni. Nagyon kellett neki ez az állás.
Sejtette, hogy már elmúlhatott 16. 00, ahogyan Bánfy Péter mondta, de hiába nyomkodta a gázt a kocsija csak rángatott és alig haladt. Végre amikor befordult egy mellékutcába a villanegyedben látta, hogy megérkezett oda ahol a férfi lakik. Csinos kétszintes villák álltak gondozott kertekben az út két oldalán. Szerencsére rögtön megtalálta a házat amit keresett. A fölhajtón egy gyönyörű metálkék sportkocsi állt. Azt próbálta elérni, hogy a kocsija beálljon az autócsoda mögé, mikor elkezdett megint rángatni , hiába nyomkodta a gázt, majd hirtelen megtáltosodott mint egy rakoncátlan csikó és nekiugrott a csillogó sportkocsinak.
- Húúú a fenébe!- sóhajtott és rögtön kiszállt, hogy fölmérje a kárt, de mire odaért a kocsihoz egy ordító férfi közeledett feléje aki a házból rontott ki.
- A kocsim!Jaj!Ma hoztam haza a szervízbőlA fényezés félmillióba került!Maga megőrült?Mit csinál a kocsimmal?Mit akar itt, miért állt be ide?Ez magánterület!Ezért még megfizet!-
- Elnézést Uram, de a kocsim megugrott. - védekezett a lány.
- De kérem, hiszen maga vezette, ne fogja a kocsira!Ez gyerekes dolog!A kocsi csak úgy nem ugrik. Maga őrült!Az ilyeneknek miért adnak jogosítványt?Azonnal adja ide a biztosító kártyáját, hogy megtéríttethessem a káromat. Tudja maga mennyibe került ez a fényezés?- még mindig ordított a férfi és közben a kocsiján a karcolásokat simogatta.
- Félmillióba- suttogta, de aztán hangosan azt mondta- Bocsásson meg Uram, de nekem nincs biztosításom. -
- Ez lehetetlen!Biztosítás nélkül nem lehet közlekedni!Akkor fizesse ki a káromat!- a férfi tajtékzott. Anninak rossz sejtése lett. Ez a férfi lenne a jövendő munkaadója és ő az első percben elásta magát. Megpróbált megbizonyosodni a szörnyű valóságról.
- Uram Ön Bánfy Péter?- a férfi meglepődve nézett föl.
- Igen, de honnan tudja?Kicsoda maga és mit akar?-
- A munkainterjúra jöttem- a lány a kezét nyujtotta és a nevét mondta- Madaras Annamária vagyok. - Anni tudta, hogy csak neki lehet ilyen szerencséje, hogy a leendő munkaadójának frissen fényezett kocsiját töri össze az első percben amikor találkoznak. A férfi végignézett rajta és amit látott az nem derítette föl. Annin slamposan lógott a bő kosztüm, a szeme vörös volt és dagadt, amit a szemüveg még föl is nagyított. a lábán lapos talpú cipő. - Micsoda trampli- gondolta a férfi. Anni félénken és halkan beszélt.
- A házvezetői állás miatt jöttem .
- 16. 00- ra volt megbeszélve és Ön 16. 43- kor törte össze a kocsimat és még állást akar ezek után is?-
- Az órámat otthon felejtettem- kezdte a lány, de a férfi nem hagyta, hogy végigmondja a mentegetőzést. -
- Az állásról szó sem lehet ilyen előzmények után, de a káromat meg kell térítenie. - Anni megrémült, mert ha most nem sikerül állást szereznie, akkor kirakják a lakásból amit bérel és teljesen lehetetlen helyzetbe kerül. Összeszedte magát és határozottan válaszolt. -
- Uram, nincs biztosításom, nincs pénzem, hogy megfizessem a kárát, de ha fölvesz ledolgozom a tartozásom. - a férfi lenézően mérte végig.
- Magát vegyem föl?- Anni úgy érezte ez a tekintet megalázza, de nem hagyta magát.
- Igen engem, mert csak így juthat a pénzéhez. Dolgozom és a béremből fogja levonni a kocsi javíttatásának költségeit. - mondta és közben azt gondolta, hogy milyen jóképű ez a férfi, csak…. olyan merev. Tökéletes sötét öltönyén és hófehér ingén egy gyűrődés sem látszott. A sötét haja csillogott és minden hajszála a helyén volt. A lány a férfi szemébe nézett és meglepetten ragadt ott ezeknek az igézően kék, de jéghideg szemeknek a fogságában. A férfi állt és meglepetésében szólni sem tudott. Érezte, hogy ez a slampos banya igazat mond és nincs egy vasa sem, már csak abban reménykedett, hogy legalább a házimunkában majd jobban teljesít. Peter visszanyerte az önuralmát és szigorúan szólt rá Annira.
- Jöjjön be, megbeszéljük. - és már indult is a bejárat felé. A lány ujjongott magában. Érezte, hogy csatát nyert. Megvan az állás!Megfogadta magában, hogy mindent megtesz azért, hogy a férfi elégedett legyen vele. Azt még nem igazán tudta, hogy mi lesz a munkája, mert soha nem végzett házimunkát, de úgy gondolta majd beletanul. A nappaliba érve rögtön leült és várta, hogy a férfi megszólaljon, de az kicsit megütközve nézett rá. Anni nyelt egyet, mert rájött, hogy meg kellett volna várnia amíg hellyel kínálják. Túl laza vagyok, ebből vissza kell vennem- intette magát. Várta, hogy a férfi megszólaljon, de az csak föl alá járkált és látszott rajta, hogy erősen gondolkodik. Anni a kanapéval szemben a hatalmas tükörben meglátta magát és majdnem sírva fakadt a látványtól ami elkeserítő volt. A szemüveg nem takarta el vörös dagadt szemét ahogyan ő számított rá, hanem fölnagyította. Gyorsan lekapta a szemüveget és a zsebébe dugta. Így legalább nem látott el a tükörig.
A férfi végre megszólalt.
- Nincs más választásom, mint hogy alkalmazom Madaras kisasszony, de a havi 130 ezer helyett 50- et kap kézhez hét hónapon át. A többit a kocsim javítására visszatartom. A szobája az emeleten lesz. Az előző házvezetőnőm szobáját kapja meg. Én szigorú időbeosztás szerint élek és megkövetelem, hogy ön is pontos legyen és betartsa. Feladata a ház rendben tartása, főzés, mosás, vasalás, bevásárlás a háztartás vezetése. Remélem van gyakorlata az ilyen munkákban. -
- Igen persze- hazudta a lány.
- Hány éves maga kisasszony?- kérdezte váratlanul a férfi.
- Huszonöt- vágta rá Anni.
- Aha- mormogta Peter és meg volt róla győződve, hogy a nő fiatalitja magát.
- Be tudna még ma költözni, hogy holnap reggel már tudjon kezdeni?-
- Igen, ha hívna egy taxit és adna egy havi előleget- mondta és ártatlan rövidlátó szemekkel pislogott a férfira. A pénz azért kellett, hogy a szobáját ki tudja fizetni, mert már régóta tartozik a bérrel.
- Előleg?Hiszen még csak kárt tett!- háborgott a férfi.
- Kérem Bánfy Úr, ha holnap kezdeni akarok akkor szükségem lesz a pénzre.
- Na jó odaadom a pénzt, de nyugtát kell adnia és az igazolványát is itt kell hagynia biztosítékul. A lány elővette az igazolványát és az íróasztalra tette, majd szó nélkül leült és megírta a nyugtát. A férfi bizalmatlanul nézegette a jegyzetlapra írt szöveget, de végül átadta a pézt és már alig várta, hogy a nő elmenjen.
A kiköltözés könnyen ment, mert Anni csak bedobálta a cuccait a táskákba és műanyag zsákokba, amiket talált és miután kifizette a szoba elmaradt bérét már rohant is a férfihoz. Úgy tervezte, hogy a nap hátralévő részét mosással fogja tölteni, hogy másnap legyen mit fölvennie.

A szobája kicsi volt, de kényelmes. Még egy kis fürdőszoba is tartozott hozzá. A hangulata tükrözte az előző lakó, egy idős nő személyiségét.
A férfi átadott neki egy listát az időbeosztásáról, amit letett az asztalra, miután belenézett, mert nem tudta elhinni, hogy ilyen pernyi pontos beosztás szerint lehet élni. Elég későn végzett a mosással és aztán vidáman ment aludni. A férfinak nagyon modern és mindent tudó mosó és szárítógépe volt. Az utólsó gondolata az volt, hogy a férfi meg lesz vele elégedve. Bízott benne, hogy mindenben meg fog tudni felelni majd a várakozásoknak.
Reggel az óra csörgésére ébredt. Még jó, hogy beállította, mert különben elaludt volna. A listán az volt, hogy 6. 00- ébredés, 6. 05- kor kávé cukor nélkül. Gyorsan öltözött. Szerencsére a farmerja megszáradt és csak egy fehér pólót kapott föl hozzá. Hosszú haját föltűzte a lábára lapos mokaszint húzott és mivel a szeme is rendbe jött berakta a kontaktlencséit. Elégedetten nézett a tükörbe és régi önmagát vélte fölfedezni az előző napi rémálom után. Rohant lefelé a lépcsőn a konyhába az órára nézve látta, hogy tíz perce maradt a kávé elkészítésére és felszolgálására. Kapkodott, de semmit nem talált, aztán a kávé mégis elkészült. Tálcát nem talált ezért csak úgy kézbe kapta a forró kávéval teli bögrét és rohant vele fölfelé a lépcsőn. Nem kopogott, mert azzal volt elfoglalva, hogy a forró bögrét az egyik kezéből a másikba rakosgatta át és az ajtót a könyökével nyitotta ki. A szobába lépve a férfi az asztalon dobolt idegesen és az óráját nézte. Ekkor ő is rápillantott az órájára és a kávé a férfi pizsamanadrágján landolt.
- Húúúú- ordította az és fölpattant a fájdalomtól. Ekkor a lánynak eszébe jutott, hogy az is ott volt a papíron, hogy nem forró, hanem kb. 36 fokos kávét kért a férfi. Most már értette, hogy miért ne legyen forró, bár azt is sejtette, hogy az előző házvezetőnő nem öntötte rá egyszer sem a kávét a munkaadójára. Gyorsan segíteni akart a férfinak, hogy a forró kávé ne érje a bőrét és úgy gondolta az lesz a legjobb, ha a nadrágot eltávolítja ezért leguggolt és lerántotta a férfiról a nadrágot.

- Mit akar?Mit csinál?Maga megőrült?- ordított a férfi aki rémülten kapott a nadrágja után.
- Elnézést, csak segíteni akartam- mondta rémülten a lány.
- Kifelé- ordította a férfi és végre sikerült fölrángatnia a bokáig lehúzott nadrágot. Anni el is indult az ajtó felé, de aztán megállt.
- Segíteni szeretnék- fordult mégis vissza. A férfi már a fürdőszobájában volt és ledobálta a ruháit majd hideg vizet csorgatott a leforrázott combjára, közben ordított.
- Kifelé-
Anni leverten távozott. megnézte a listáját, hogy mit kell most csinálnia, ha már ezt így elrontotta. 6. 30. - kor reggeli. Végre megtalálta a tálcát és rápakolta a felsorolt dolgokat. Tejet, tojást, lekvárt, sajtot és egy újabb adag kávét ami már ki volt hűlve. Az óráján 6. 25 volt, de mivel nem akart elkésni már most benyitott a férfi hálószobájába, aki kipirult arccal állt a szobában már felöltözve.
- A reggelije uram. -
- Kisasszony van órája?-
- Igen- nézett rá értetlenül a lány, hiszen most nem késett el.
- Na és mit mutat?-
- Az időt- Anni nem viccelni akart csak úgy érezte erre a buta kérdésre ilyen választ lehet csak adni.
- Mennyi az idő a maga óráján?- helyesbített a férfi, nagyon szigorúan.
- 6. 28-
- Mikorra kértem a reggelit?-
- 6. 30- ra, és nálam már mindjárt annyi is lesz. Állt a lány és fél kézzel a tálcát egyensúlyozta a másik kezén az órát nézte és aztán diadalittasan annyit mondott. - 6. 30. itt a reggelije Uram. - és letette az asztalra a férfi elé a tálcát.
- Sajnálom az előbbit a kávéval!Remélem nem történt komoly baja. - a férfi szó nélkül ült le reggelizni a lányt csak állt és nézte. Éhes volt ő is, de nem tudott mozdulni.
- Mire vár?-
- Óhajt még valamit Uram?-
- Nyugalmat, pontosságot. - volt a válasz- Elmehet, köszönöm. -
Anni kilépett az ajtón és halkan suttogta- Precíz Peti, na ezt jól kifogtam, de ezt még megbánod. -

Még egy órája sem dolgozott de már utálta ezt az órára működő precíz pasast. Lement a konyhába és reggelizni kezdett , közben az időbeosztást tanulmányozta, ami szerint a férfi nemsokára el fog menni futni, majd zuhanyozás után dolgozni és ő végre szabad lesz. Lépteket hallott a lépcső felől. A szája tele volt süteménnyel, amit nagy gyorsasággal le akart nyelni, ami aztán oda vezetett, hogy a nagy sietségben félrenyelt és köhögni kellett. Szinte fuldokolt, mire a férfi belépett a konyhába.
- Madaras kisasszony-
- Igen Uram- állt oda elé még mindig köhécselve.
- Legközelebb amikor tojást kérek, kérem azt főzze is meg. Nyers tojást tett a tálcára- mondta szigorúan, majd folytatta- Adok egy füzetet, amibe a háztartási kiadásokat kell elkönyvelnie. - néhány bakjegyet és egy bankkártyát tett le az asztalra. A kártyával vásároljon minden esetben, de a kiadásokat fel kell jegyeznie tételesen. A pénzt egyéb kiadásokra adom, de azzal is el kell számolnia. Ebédelni nem jövök ma haza, de vacsorázni itthon szeretnék 18. 00- kor. Pontosan, tette még hozzá nyomatékkal.
- Igenis Uram-
- Kiasasszony ez a munkaruhája?- mérte végig ezen a napon először a férfi. - Tegnap valahogy más volt- látszott rajta a meglepettség aztán zavartan csak annyit mondott és még mindig a lányt nézte- Nem is tudom mit akartam…. és nem tudta levenni a szemét a lány kidomborodó ágaskodó mellbimbóiról. Aztán hirtelen megfordult és szó nélkül kiment az ajtón.
Anni megintcsak magában dohogott- Szóval már a munkaruhám sem elég elegáns?- és mindent úgy hagyott a konyhában ahogyan volt. lement a garázsba, ahol talált egy kerékpárt, a zsebébe gyűrte a pénzt és a bankkártyát és már indult is a városba vásárolni. Mivel főzni nem tudott úgy döntött, hogy először vesz egy szakácskönyvet, utána meg a kínainál vesz valami vacsorát karót nyelt Bánfy Úrnak. Ő imádta a kínai becsomagolt csemegéit és remélte, hogy a férfinak is ízleni fog. Amikor végzett a vásárlással, kipakolt és a nappaliban leült olvasni.

Péter asztalán villogott a lámpa. Megnyomta a gombot és szigorúan szólt bele.
- Kiss kisasszony nem megmondtam, hogy senki se zavarjon?-
- Uram a menyasszonya keresi és azt mondta ez fontos. -
- Kapcsolja be-
- Igen-
- Végre Péter, már nyolc perce győzködöm a titkárnődet, hogy kapcsoljon be. Kirúghatnád már ezt a nőt. - Péter, ezzel nem értett egyet, most inkább azt rótta föl a nőnek, amiért mégis engedékeny volt és bekapcsolta Terézt.
- Tessék Teréz, miért keresel?-
- Vacsorázzunk együtt ma, amíg nincs házvezetőnőd addig úgyis házon kívül vacsorázol. -
- Már van házvezetőnőm- jelentette ki a férfi és a szemei előtt megint megjelentek a lány ágaskodó mellbimbói.
- Van házvezetőnőd?Na és milyen?Tudja a negyven éves nők nem igazán megfelelőek, mert azok mindig szerelmesek lesznek a munkaadójukba. A múltkori jelentkező azért sem lett volna jó. -
- Kétbalkezes. Ma már rámöntötte a kávémat is. -
- Vacsorázzunk nálad és akkor legalább én is megnézhetem- lelkesedett a nő.
- Az nem lenne jó, mert még csak ma állt munkába. -
- Annál inkább jó szerintem, mert ha nem válik be akkor már holnap el is küldheti. - a férfi nem tudott semmi kifogást kitalálni.
- 18- 30- ra érted megyek- mondta és letette a kagylót. Alig jutott szóhoz, pedig meg kellett volna mondania, milyen őrültséget csinált, mikor ezt a szeleburdi fiatal nőt fölvette. Azért még reménykedett, hogy csak a kezdeti izgalom miatt sikerült reggel minden rosszul. Elvörösödött amikor arra gondolt, hogy ott állt a lány előtt lehúzott pizsamanadrággal és aztán újra megjelentek a szemei előtt azok az ágaskodó mellbimbók.
Gyorsan tárcsázott, a lakását hívta. A tizedik csengetésre vette föl a lány.
- Itt Bánfy Péter lakása, de ő most nincs itthon. - hadarta a lány a vonal végén.
- Itt Bánfy Péter. Madaras kisasszony, ha nem lenne megterhelő ma este vacsoravendégem is lenne és az időpont 19. 00- ra módosul. -
- Igenis Uram- mosolygott a lány és közben a tükörben képeket vágott.

Anni amikor letette a telefont már rohant is a kerékpárhoz és vissza a kínaihoz még ennivalóért, de már rögtön több adagot is kért, mert nem akarta, hogy kevés legyen a vacsora. Otthon a hűtőbe tette az ételt és rohant föl az emeletre átöltözni. Fekete miniszoknyát, piros blúzt és piros magassarkú cipőt vett föl. Szőke hosszú haját egy fekete kendővel kötötte föl. Remélte, hogy elég elegáns lesz a vacsora tálalásához. Azt, hogy ki lehet a vendég azt nem is próbálta kitalálni- Precíz Petinél úgysem lehet tudni- mormogta és nevetve állt a tükör előtt. Mikor elkészült lement az ebédlőbe és megterítette az asztalt. A szalvétákat virágformára hajtogatva tette a tányérok elé. Elégedetten nézte a művét.
Tetszett neki ez a ház egyedül azt a hiányosságot találta, hogy nincs egyetlen televízió sem. Eldöntötte, hogy szerez egyet, hogy minden tökéletes legyen. El is indult a városba és vásárolt egyet a kártyájával. Az eladó megígérte, hogy egy órán belül házhoz is szállítják. Amikor megérkezett a saját szobájába rakatta be a komódra, hogy az ágyából tudja nézni. Le is ült és a délutáni műsorokban mélyült el.
Pontosan öt órakor lépteket hallott a bejárat felől. Tudta, hogy csak a férfi jöhetett meg. Gondolta, hogy majd szól ha akar valamit és nem ment le üdvözölni.

Péter amikor hazaért benézett a konyhába, de ott csak a reggeli mosatlan edényt találta, a nappali üres volt. Fölment az emeletre és kopogott a lány szobájának ajtaján. Anni csak kiszólt.
- Igen- és kicsit összerendezte a ruházatát. A férfi belépett és amikor meglátta a tévét meglepetten kérdezte.
- Magának televíziója van?-
- Igen, mert magának nincs. Nem is értem, hogyan lehet nélküle élni. - Péter ehhez nem fűzött semmit.
- A vacsoráról remélem nem feledkezett meg. vendégem is lesz. Nem kellene most a vacsorát készítenie?-
- Már készen van. -
- Igen?- a férfin látszott a csodálkozás. Anni meg nem értette miért kell a vacsorából olyan nagy ügyet csinálni.
- Látom átöltözött- mérte végig a lányt.
- Megfelel Uram?- kérdezte kihívóan és várta, hogy a férfi megint a mellbimbóit bámulja, de az nem nézett le, hanem elnézett a feje mellett mintha a szoba falán lenne valami érdekfeszítő néznivaló.
- Igen megfelel- zárta le a beszélgetést Péter és kiment a szobából, de amikor becsukódott utána az ajtó mégis visszalépett és még láthatta Anni grimaszát amit nem az ő szemének szánt.
- Azt még közölnöm kell, hogy a kocsit visszavittem a szervízbe és 160 ezerért csinálják meg a javítást, tehát csak két hónapig tartok igényt a szolgáltatásaira.
- Igenis Uram- mondta a lány szomorúan, mert ez azt jelentette, hogy megint állás után kell néznie. Hatkor a férfi elment taxival, biztos a vendégét fogja elhozni- gondolta Anni és kíváncsian várta ki lehet az majd mindent bekészített a sütőbe, be is programozta aztán leült a nappaliban olvasni. Hét óra előtt pár perccel csengettek és egy nő állt az ajtó előtt. Magas fekete hajó szép nő volt sötét kosztümben, ami olyan elegánsan állt rajta, mintha egy divatlapból lépett volna pontosan az ajtó elé.
- Bánfy Úr nincs itthon- kezdte Anni, de aztán meglátta a férfit a nő mögött aki éppen a taxit fizette ki. A vacsoravendég szigorúan mérte végig a lányt.
- Tessék asszonyom- állt arrébb az ajtóból a lány és szinte zavarba jött, mert a nő csak állt és bámulta őt, mint aki még soha nem látott fehér embert. Végül megszólalt szigorú és ellenséges hangon.
- Kicsoda maga?-
- Bánfy úr házvezetőnője vagyok Madaras Annamária-
a férfi ekkor ért az ajtóhoz és megfogta a nő karját.
- Gyere be, kérlek, mindent megmagyarázok. - Anni rögtön a konyhába sietett és közben a hátában érezte a vendég éles fürkésző tekintetét.
- Péter, te ezt a nőt vetted föl?- a hangja vádló és elitélő volt egyszerre.
- Teréz kedvesem majd vacsora közben megbeszéljük- mondta a férfi szinte védekezőn és beszólt Anninak a konyhába.
- Kisasszony vacsorázhatunk már?-
- Igen Uram- szólt ki a lány és nagy levegőt vett amikor a sütőt nyitotta, hogy minden rendben legyen az ennivalókkal.
A férfi és a nő bementek az étkezőbe, ahol a férfi rögtön bort töltött Teréznek. Anni figyelt a hangokra és a csendből itálve vihart jósolt. Egy tálcára pakolta az ételt és felemelt fejjel kihúzva magát vitte be. Szurkolt, hogy nehogy pont most elessen, vagy nehogy leejtse a tányérokat, főleg ne a nő ölébe. Az ételt simán föltálalta de közben nem mert a férfi vagy a nő arcára nézni. Most már tudta, hogy miért volt bizonytalan a munkaadója, de dühös is volt Precíz Petire amiért az nem szólt neki, hogy mást vegyen föl. Mikor a lány kiment és becsukta maga után az ajtót a vihar kitört.
- Péter!Magyarázatot kérek!Mióta élsz te együtt ezzel a nővel?-
- Teréz, megmagyarázom…- kezdte a férfi, de a nő félbeszakította.
- Hány éves?Hogy került ide?- Teréz tajtékzott.
- A hirdetésre jelentkezett- kezdte a férfi.
- Na és te rögtön fölvetted?-
- Csak két hónapra, mert amikor megérkezett nekiment a frissen fényezett kocsimnak és mivel nincs pénze a javíttatást dolgozza csak le.
- Micsoda? Hát bedőltél ennek a trükknek?Dobd ki azonnal. -
- Nem lehet, két hónapot le kell dolgoznia. - a férfi ezzel lezárta az ügyet és elkezdett enni.
Az étel furcsa volt, de finom. Élesné mindig hagyományos ételeket főzött. Péter már nem is figyelt Teréz szidalmaira csak evett és a lányon járt az esze, azon, hogy most sem volt rajta melltartó. Csodálkozott saját magán, mert eddig ilyen dolgokat nem figyelt meg. Elgondolkodott, hogy talán Teréznek mégis igaza van.
- Megegyeztünk- hallotta a menyasszonya hangját és nem tudta előtte miket mondott.
- Mondd mégegyszer kérlek, mert nem figyeltem- riadt föl a gondolataiból.
- Azt mondtam, hogy most kimész és kidobod. - a nő határozott volt.
- Nem- Péter nem értette saját magát sem. Két hónapig marad amíg le nem dolgozza a kocsim javíttatásának árát. És erről nem akarok többet vitatkozni- szögezte le. Teréz fürkészőn nézett rá.
- Viszonyotok van?-
- Te megőrültél- vágta rá a férfi ijedten, mint aki attól fél, hogy meglátták a gondolatait.
- Ha ez a nő marad én elmegyek- fenyegetőzött Teréz.
- Két hónapig marad, amíg ledolgozza…-
- Hagyd már abba- kiáltott rá a nő és lehúzta az ujjáról a gyűrűt, letette az asztalra és az ajtó felé ment méltóságteljesen. akkor végeztünk, érted Péter?Nem hagyom, hogy itt az orrom előtt legyen viszonyod egy alkalmazottal. -
- Nincs viszonyom- mondta a férfi, de már nem érdekelte, hogy elmegy a nő. Evett tovább és még hallotta, hogy Teréz taxit hív a mobiljáról. Péter nagy levegőt vett, megivott egy nagy pohár bort és mozdulatlan arccal várta, hogy csapódjon a bejárati ajtó. Reggel még ő is ki akarta dobni a lányt, de most már csakazértis kivárja azt a két hónapot döntötte el magában.
Haragudott Terézre a gyanúsítgatás miatt. Fölvette a gyűrűt és a sajátjával együtt a zsebébe süllyesztette. Két hónap szünet és majd Teréz is megbékül, ha látja, hogy ő elküldte a lányt. Mikor már mindent megevett ivott még egy pohár bort ami édes volt mint a méz. Ilyen bort eddig még soha nem kóstolt, aztán várta, hogy a lány jöjjön leszedni az asztalt.

Anni állt az ajtó előtt és nem mert bemenni. Hallott minden szót ami bent elhagzott és most azt gondolta, hogy rövid úton kidobják. Várt, aztán meghallotta a férfi hangját.
- Madaras kisasszony-
Igen Uram- lépett be rögtön. - még a látszatot sem tartotta meg, hogy úgy tűnjön mintha nem ott állt volna az ajtó mögött.
- Leszedheti az asztalt. Ma már nem lesz szükségem magára. Holnap reggel a szokásos napirend szerint cselekedjen. -
- Köszönöm Uram. Jó éjszakát!- mondta halkan, aztán gyorsan kiment a megrakott tálcával a konyhába. - Nem dobott ki. - ujjongott magában. - Ezért hálából elmosogatok- gondolta és elkezdett bepakolni a mosogatógépbe. Sajnos olyan sok edény gyűlt össze, hogy nem fért be mind a gépbe ezért úgy döntött, hogy a maradékot kézzel fogja elmosogatni. Bedugta a dugót, belespriccelt a mosogató folyadékból és megengedte a vizet, majd fölment átöltözni a szobájába. Újra farmert és pólót vett föl, megfésülte a haját, lerúgta magassarkú cipőjét és a kényelmes lapos mokaszinjébe akart belebújni, de nem találta, amikor kopogtak. Kinyitotta az ajtót. A munkaadója állt ott mezítláb fölhajtott nadrágszárral.
- Parancsol még valamit Uram?-
- Meg szeretném kérdezni, hogy mi a szándéka azzal a vízzel ami a konyhában folyik. - kérdezte.
- Mosogatni szeretnék- válaszolta a lány és nem is gondolta, hogy baj lehet.
- Úgy tudtam, ahhoz elég annyi víz is amit a mosogatóba engedünk, de ha ön ott szeretne lábat is mosni, akkor legközelebb előre tájékoztasson- mondta és elment a szobája felé.
Anninak ekkor jutott eszébe a víz és kettesével ugrált lefelé a lépcsőn úgy rohant a konyhába , ahol bokáig ért a víz és a hab. A csapot a férfi már elzárta, de a helyzet nem volt igazán szívderítő. Még szerencse, hogy nem találta a mokaszinjét, mert az most elázott volna. Ezért volt hát a férfi mezítláb. Több mint egy órát tartott amíg a vizet fölszedte és a konyhát rendbe szedte. A végén még el is mosogatott. Késő éjszaka került ágyba. Az órát is elfelejtette beállítani. Reggel arra ébredt, hogy valaki fölötte áll és szólítgatja.
- Madaras kisasszony- kinyitotta a szemét, de amit látott az arra késztette, hogy újra becsukja.
- Beteg?- kérdezte a férfi fölé hajolva.
- Nem Uram-
- Akkor , az ágyba kéri a reggelijét?-
- Igen Uram az nagyon jó lenne- mondta ki, de már meg is bánta, mert érezte, hogy most a férfi nem érti a viccet.
- Bocsásson meg Uram, de azt hiszem elfelejtettem beállítani az órámat és…- a férfi csendre intette.
- 12. 30- kor jövök ebédelni. Abból a tegnapi borból kérek ebéd után. - mondta szigorúan- Szép álmokat. - tette még hozzá és a lány ebből azt szűrte le, hogy nem is haragszik annyira. Elment a szigorú sötét öltönyében, makulátlan ingben , frissen dolgozni. - Ez olyan mint egy robot- ült föl az ágyban és az órájára nézett. 7 óra 00 perc. Elnevette magát. Tehát Precíz Peti ma nem kapott reggelit. Gyorsan fölkelt és lement a konyhába csak a piros magas sarkú cipőjébe bújt bele, mert az akadt a kezébe, de a hálóingét csak megigazította magán. Látta, hogy a férfi azért evett valamit, mert a tányérja és a bögréje a mosogatóban volt és kávé is volt főzve. Anni arra gondolt, hogy ezt érdemes lenne bevezetni. A férfi főzze a kávét és talán ágyba is hozhatná. Mosolyogva ült le reggelizni. Azon törte a fejét, hogy mit fog enni adni a férfinak délben. hogy a reggeli csorbát kiköszörülje. Nem jutott semmi használható az eszébe így hát elővette az előző nap vásárolt szakácskönyvet, és lapozgatni kezdte, mikor valaki megszólalt a háta mögött.

- Gyümölcslevest, milánói sültet és fánkot kérnék ebédre. - Anni úgy fordult meg mint akit megcsíptek. Bánfy Péter állt mögötte és már megint a mellét nézte az átlátszó hálóingben. Szégyenlősen húzogatta magán a hálóinget, de mindhiába, mert az nem takarta el jobban bármit is csinált.
- Ez is a munkaruhája?- kérdezte a férfi és még mindig a melleit bámulta.
- Elnézést, ez a hálóingem, de azt hittem már elment- a lány úgy érezte rögtön meggyullad. Tudta, hogy az arca vörösre változott. - Rögtön leveszem- tette még hozzá és az ajtó felé lépett, ahol a férfi állt.
- Csak azt ne!Le ne vegye amíg el nem megyek- suttogta a férfi és nagyot nyelt mint akinek ki van száradva a torka, de nem mozdult az ajtóból. A szeme a lány melleit pásztázta. Anni elindult, hogy kibújik mellette, de akárhogyan is igyekezett, hozzáért a férfihoz, mert az nem mozdult, mint aki meg van babonázva. Anni rohant föl a lépcsőn és arra gondolt, hogy ez a férfi azt, hiszi, hogy direkt provokálom. Aztán hallotta, hogy csapódik az ajtó. Végre elment.

Bánfy Péter egész délelőtt a lány melleire gondolt. Arra ahogyan végigsimították a karját amikor a lány elment mellette. A zakón keresztül is érezni vélte a kemény mellbimbók érintését. Megborzongott. Próbált a munkájára figyelni, de sehogysem sikerült. Már kétszer is kiabált Kiss kisasszonnyal, aki már a sírás határán volt, de nem tudta mit tegyen, hogy a főnökét megnyugtassa.
Péter gondolatai Annamária körül jártak és nem értette saját magát sem. Az a nő összetörte a legféltettebb kincsét a kocsiját, elűzte a menyasszonyát, eláztatta a konyháját, leforrázta kávéval és még el is aludt, és ezek után ő csak a formás melleire tud gondolni. Már alig várta, hogy dél legyen. Azon csodálkozott, hogy Terézzel soha nem jutott eszébe még az sem, hogy neki egyáltalán mellei is vannak. Időnként szeretkeztek, de abban sem tűz sem szenvedély nem volt. Harmincöt éves és most hihetetlen, de belebolondult egy huszonöt éves nő melleibe. Ha ezt Teréz tudná. Vagy tudta?Lehet, hogy már tegnap látszott rajta?Két percenként nézte az óráját. Ideges volt.

Anni is ideges volt. Gyorsan hajtott a kerékpárral a városközpontba. Először arra gondolt, hogy megpróbálja megfőzni, de aztán föladta mikor végigolvasta a leírást a szakácskönyvben. Érezte, hogy valahol elrontaná. Az ismerős éttermébe ment és ott vásárolta meg az ételt és a fánkot a kedvenc büféjében vette meg. Mivel a férfi nem mondta, hogy milyen fánkot kér ezért vett csokoládésat, vaníliásat és lekvárosat is öt darabot. Az órájára nézett mikor hazaért. Gyorsan megterített egy személyre és rohant föl zuhanyozni, mert a kerékpározástól leizzadt. A fekete miniszoknyáját vette föl egy világoskék pólóval és fekete lapostalpú balerinacipőt vett föl hozzá. Sietett le a konyhába bekapcsolni a sütőt, aztán leült és kifújta magát.
Pont dél volt mikor a férfi megérkezett. Végigmérte hidegen és látszott rajta, hogy hiába öltözött át. Olyan szigorúan mérte végig, hogy a lánynak hideg futkosott a hátán.
- Fél óra múlva szeretnék ebédelni- szólt vissza és bement a dolgozószobába. Anni ellenőrizte az ebédet. - Készen lesz Uram - suttogta és áldotta az eszét, hogy nem fogott hozzá elkészíteni.

Bánfy Péter 12. 30. - kor leült az asztalhoz az ebédlőben és várakozva nézett a lányra. Anni behozta az ebédet és kiment a konyhába. Pár perc múlva eszébe jutott a bor amit a férfi kért, majdnem elfelejtette. Bevitte és letette az asztalra, majd várakozva nézett a férfira.
- Töltsön- kérte az és tartotta a poharát. - Köszönöm- mondta és a lányt nézve ivott a borból.
- Maga evett már?- kérdezte.
- Még nem-
- Menjen és egyen. - küldte.
- Előbb leszedem az asztalt- válaszolt a lány és már pakolta is egy tálcára az üres tányérokat.
- Ha telefonon keresnének a szobámban leszek- szólt még vissza és fölment a szobájába. Pár perc múlva mikor Anni már fánkot evett a konyhában a férfi megint megjelent az ajtóban.
- Megkérdezhetem, hogy járt- e már ma a szobámban?-
- Nem uram. -
- Akkor ha megkérhetném ebéd után menjen föl és rakja rendbe. Ha lehetne ezt kérem ne hagyja délutánra máskor. -
- Igen Uram- tömte a szájába még az utólsó falat csokis fánkot és rohant föl a lépcsőn. A férfi szobájában szerinte minden rendben volt. Péter mikor fölkelt a takaróját illedelmesen visszaigazította csak a párnája volt összegyűrve. A lány megfogta a férfi párnáját és belefúrta a fejét. Nagyot szippantott a férfi illatából. Arra gondolt, hogy ez a csinos férfi hogyan is tud ilyen hideg és kimért lenni. Aztán gyorsan megcsinálta az ágyat és körülnézett, hogy mit kellene még rendbe tenni és meglátta, hogy a férfi az ajtóban állt és őt nézte.
- Kíván még valamit Uram?- kérdezte.
- Igen- vágta rá a férfi és arra gondolt, hogy ő ezt a lányt nagyon kívánja, aztán helyesbített.
- Nem, köszönöm. . Ma este nem itthon vacsorázom. Ha akar maga is elmehet valahová. Biztos van barátja aki találkozni akar Önnel. -
- Köszönöm Uram- mondta a lány és otthagyta a férfit kétségek között. Már egy óra is eltelt mikor csörgött a telefon és Bánfy Pétert keresték az irodájából. Biztos valami fontos dolog volt, mert a férfi utána rögtön elment. Anni nagyot sóhajtott mikor hallotta a taxi ajtaját csapódni és fölment a szobájába. Az ágyra feküdt és úgy olvasott. nem vette észre az előző esti vacsoravendéget az ajtóban. Őt méregette szigorú sötét szemeivel.
- Pétert keresem- mondta végül.
- Elment-
- Mit akar maga a vőlegényemtől?Ki maga?- Anni riadtan nézett a nőre.
- Bánfy úr házvezetőnője vagyok-
- Ajánlom, hogy pakolj össze és tűnj el mire Péter megjön, mert velem gyűlik meg a bajod. - fenyegette meg a nő.
- Asszonyom, nem tehetem. Nekem itt két hónapra szerződésem van. -
Az áruld el hogy Péter hol csípett föl téged- kérdezte olyan hangon, ami nagyon megalázó volt a lánynak.
- Talán ezt Pétertől kellene megkérdeznie asszonyom. Viszontlátásra. - mondta és szinte lökte ki a nőt az ajtón. Közben felháborodva vette tudomásul, hogy ez a nő féltékeny rá. Azt hiszi, hogy ő meg a Precíz Peti …aztán elmosolyodott. Jó vicc, hisz ez a férfi olyan hideg, őt nem lehet levenni a lábáról.

Lefeküdt megint az ágyára olvasni. Valószínűleg elaludt, mert már sötét volt amikor fölébredt. Éhes volt. A lámpát nem kapcsolta föl, mert nem akarta, hogy megfájduljon a feje a hirtelen fénytől. Amikor a szeme hozzászokott a sötétséghez és már ki tudta venni a tárgyak körvonalait lebotorkált a konyhába ennivalót keresni. A hűtőszekrényben talált még a déli fánkból és rögtön bele is harapott egy vaniliásba a másikat a kezében vitte magával. Azon gondolkodott, hogy a férfi ugyan hazajött- e már. A fánkkal a kezében átment a sötét nappaliba és ledobta magát a kanapéra. Nyögést hallott. Sikított. Valaki ült a kanapén és ő rávetette magát. Akire ráesett erősen szorította a karját, moccanni sem bírt tőle. Segítségért kiáltott és kapálózott, aztán hirtelen fény lett. Körülnézett. Bánfy Péter ölében, az ölelésében ült és a férfi szorította, hogy ne tudjon kapálózni, de a lámpát is ő kapcsolta föl.

- Nyugodjon meg és elengedem- hallotta a férfi hangját a füle mellett. Érezte a leheletét ahogy a haját érintette. Forróság öntötte el a testét.
- Elengedhet - mondta halkan a lány. A szorítás enyhült, de nem szűnt meg teljesen.
- Azt hiszem elszundítottam itt a kanapén. Bocsásson meg, ha megijesztettem, nem állt szándékomban. Máskor azért maga is megnézhetné, hogy hová ül. Miért nem kapcsolt lámpát?-
- Nem tudtam, hogy már itthon van- mondta a lány és közben a férfi karjából kibontakozva melléhuppant. Ekkor jutott eszébe a fánkja, amit a nagy küzdelemben elveszített és keresni kezdte.
- Keres valamit?- kérdezte a férfi és közben elengedte a lány karját.
- Igen. A fánkomat. - körülnézett- Azt hiszem már meg is van. - mondta kuncogva és a fánkra nézett nagy szemekkel ami a férfi ölében volt és a vanília a nadrágján volt szétkenődve.
- Azt hiszem magának nagy érzéke van a nadrágjaim tönkretételében. Megkérhetem, hogy ezt ne húzza le rólam?- a lány már nem tartotta vissza a nevetését, mert amikor a férfi arcára nézett nem bírta tovább. Kacagva kérdezte meg- Elvehetem a fánkomat?- meg sem várta a választ, fölkapta a fánkot és beleharapott. A férfi arca még nagyobb csodálkozást mutatott. Anni nem értte miért néz ilyen bambán, aztán rajta volt a csodálkozás sora. Péter fölemelte a kezét és megbabonázva simította végig a melleit. Először az egyiket, majd a másikat, majd megfogta finoman mind a kettőt és úgy simogatta, mintha valami nagy kincset talált volna. Anni alig kapott levegőt.
- De kérem…- nyögte halkan. Ekkor a férfi keze lehanyatlott.
- Elnézést, - mondta zavartan és föl akart állni- nem tudom mi történt velem.
- Maradjon- fogta a karját vissza a lány- Jólesett- mondta és egy mozdulattal ledobta a pólóját. A férfi lélegzete elállt, tágra nyílt szemekkel bámulta a lány melleit.
- Ilyen nincs is, ez nem is létezik- suttogta és közben nagyokat nyelt. megérintette a szemtelenül ágaskodó csodaszép melleket, mint aki meg akar győződni arról, hogy ez valóságos. Péter megsimogatta a kemény mellbimbókat, majd odahajolt és a szájába vette először az egyiket, majd a másikat is megérintette a nyelvével. Anni nagyot sóhajtott és elkezdte lerángatni a férfi tökéletesen megkötött nyakkendőjét. Péter elvette onnan a kezét és leoldotta a nyakkendőt, majd letette az asztalra, aztán komótosan elkezdte gombolni az ingét és közben le sem vette a szemét a lány melleiről.

- Álljon meg- szólt rá Anni és fölkapta a pólóját.
- Tessék?- lepődött meg a férfi- Én azt hittem…-
- Rosszul hitte. Jó éjszakát. - pattant föl a lány és rohant föl a szobájába. Arra gondolt, hogy amikor ott ült a férfi előtt póló nélkül még nagyon akarta, hogy történjen valami, hogy a férfi a karjaiba vegye, de mikor látta, hogy az milyen kimérten oldozza a nyakkendőjét és gombolja az ingét akkor lelohadt a lelkesedése.
Ledobta magát az ágyára és elmosolyodott. Arra vágyott, hogy a férfi aki őt megkapja annyira veszítse el a fejét a vágytól, hogy ne törődjön a gombokkal és az összehajtogatott ruháival.
Ekkor eszébe jutott Teréz aki délután ott volt. Úgy érezte szólnia kell Péternek róla. Odament a férfi szobájához és kopogás nélkül nyitott be. A férfi lahajtott fejjel ült az ágya szélén.
- Délután a menyasszonya kereste-
- Köszönöm. Üzent valamit?-
- Nem, azt hiszem csak nekem volt mondanivalója. -
- Elnézést, ha megbántotta. Majd beszélek vele. - a férfi föl sem nézett úgy beszélt teljesen magába roskadva. Anni odagugolt a férfi elé és azt súgta.
- Én is vágytam az érintésedre, de én azt szeretném, hogy ha megkívánsz, ne megfontoltan vetkőzz, hanem tépd le magadról a ruhát csak hogy minél előbb ölelhess. Érted?-
- Igen- nézett a lány szemébe a férfi és próbálta megérteni, hogy mivel varázsolta el ez a lány, aztán már nem törődött a gondolattal a keze közé fogta a lány arcát és gyengéden megcsókolta. A szája alig érintette a lány száját, igazából csak odalehelte a csókot és suttogott a lánynak.
- Kívánlak-
- Akkor tépje le az ingét- húzódott arrébb Anni.
- Miért tenném, amikor simán levehetem?- a lány fölállt és az ajtó felé lépett.
- Jó éjszakát. - mondta még és kiment.
A férfi teljesen össze volt zavarodva. Nem értette a lányt és nem értette saját magát sem. Érezte a lány csókjának ízét a száján, érezte az illatát és őrülten kívánta . Órákig gondolkodott, azon, hogy mit tegyen, aztán még mielőtt valami értelmes jutott volna eszébe elaludt.

Anni órája hajnalban csörgött. Rögtön fölkapta és a takarója alá dugta, nehogy Péter is fölébredjen. Zuhanyozott, majd a fürdőköpenyében ment le reggelit készíteni. Fázott a lába a kövezeten, mert elfelejtett papucsot húzni és a köpeny állandóan szétnyílt, mert nem találta a kötőjét. A reggeli gyorsan elkészült. Mindent egy tálcára pakolt és óvatosan ment be a férfi szobájába. Péter hason fekve aludt. Anni odaült az ágy szélére és nézte a férfit, aki olyan szelíd volt így. Az órára pillantott és az egy másodperc múlva megszólalt. A férfi lenyomta a tetején a gombot és a fejét a párnájába fúrta, majd mikor fölnézett csodálkozva látta a lányt az ágya szélén mosolyogni.
- Ma ágyba kapja a reggelit Uram- ezzel már rakta is a férfi elé a reggelivel megrakott tálcát.
- De miért?- kérdezte Péter csodálkozva.
- Kárpótlásul, amiért tegnap elaludtam. -
- Köszönöm-
Anni kiment és már a folyosón levette a köpenyét. A szobájába érve kutatni kezdett a szekrényében, hogy mit vegyen föl. Tetszeni akart a férfinak. Apró bugyiban állt a tükör előtt tanácstalanul. becsukta a szemét és nagyot sóhajtott. Mikor kinyitotta újra a férfit látta maga mögött állni.
- Valamit elfelejtettem?- kérdezte a tükörképtől elpirulva Anni és a kezével eltakarta a melleit.
- Beszélni akarok veled- szólalt meg a férfi és közben udvariasan elfordult.
- Megengedi , hogy felöltözzek?-
- Igen- mondta a férfi és kiment. Anni fölkapta a farmerját és egy pólót aztán rohant a férfi után a szobájába. Ott elkezdte összepakolni a szinte érintetlen tálcát, de a férfi megfogta a kezét és maga felé fordította.
- Beszélhetünk?-
- Igen- nézett a szemébe Anni, de közben majd elszédült a kékségtől, amit látott. A férfi elengedte a kezét és zavartan fogott bele a mondandójába.
- Tudja, hogy egyedül élek és vannak szükségleteim - kezdte, majd lehajtott fejjel folytatta- megfelelő díjazás ellenében, úgy, hogy az összeget ön határozza meg, tartana velem kapcsolatot?-

- Kapcsolatot?- Anni meglepetten állt ott és alig tudta fölfogni, hogy mit is akar Péter. Ő szerelemről ábrándozott a férfi pedig meg akarta vásárolni.
- Kurvának néz? Mit akar? Mondja ki mit akar- a lány szinte kiabált annyira fölháborította az ajánlat. Az ajtó felé indult, majd hirtelen megállt.
- Mennyit adna értem?- a férfi azt hitte, hogy a lányt meggyőzte a pénz és most már magabiztosabban lépett előrébb.
- Az összeget bizonyos határokon belül te mondod meg. -
- Mondok egy összeget, lefekszem veled és te fizetsz?- Anni vérig volt sértve és megalázottnak érezte magát az ajánlattól. Álltak egymással szemben és mégis nagyon távol voltak egymástól. Péter már úgy érezte, hogy nem kellett volna megtenni ezt az ajánlatot. Anni azt érezte, hogy gyűlöli a férfit. Könny gyűlt a szemébe, de nem engedte, hogy kitörjön belőle a sírás.
- Tartozom magának 160 ezerrel, ha ezt elengedi, akkor egyszer lefekszem magával. - mondta halkan a lány.
A férfi érezte, hogy nem ezt akarta, de már nem tudta hogyan tudna visszalépni. Látta, hogy a lány ledobja a pólóját és a farmert és bebújt az ágyába. Péter az órájára pillantott. 6. 30 volt és nagyon kívánta a lányt. bebújt mellé az ágyba és a száját kereste. A lány arca nedves volt a könnyektől amik közben kitörtek .
- Mi a baj?- kérdezte lelankadva.
- Semmi. Csinálja- szipogta Anni.
- Fájdalmat okoztam valamivel?Mit ne csináljak?-
- Ne nézzen kurvának! Az fáj, hogy kurvának nézett. - sírta a lány és elfordult a férfitól.
- Nem értem, hisz megállapodtunk. - a pénisze fájni kezdett a kielégületlenségtől. A lány hason feküdt és zokogott.
- Mit akar?Fizessek többet?-
- Ne!Nem kell a pénze!- kiáltotta a lány.
- Megőrültél?- kérdezte a férfi értetlenül. - Fölajánlkozol, aztán sírsz és vádolsz. Úgy viselkedsz mint egy prosti aztán meg visszakozol?- egyre dühösebb lett.
Letépte a pizsamakabátját magáról úgy, hogy a gombok pattogtak szét a szobában a nadrágját is dühösen rántotta le magáról és teperte a lányt maga alá. Anni most nem gondolt arra, hogy erre vágyott. A férfi most olyan vadul vetkőzött ahogyan ő kívánta. Péter szétfeszítette a lábait és hatalmas lökéssel nyomta belé merev péniszét. Anni kiáltott.
- Neeee…- aztán könnyes szemmel megadóan feküdt ott és már nem érdekelte, mert megtörtént. A férfi nem mozdult meg újra. Feküdt a lányon és minden megváltozott.

- Te még soha?- kérdezte bambán. A pénisze picire zsugorodott és kicsúszott a lányból.
- Nem gondoltam. Bocsáss meg Annamária. Én még soha nem viselkedtem így. Azt hittem, hogy…megállapodtunk. - a lány könnyei fölszáradtak. Már nem érzett fájdalmat csak azt, hogy végre ezen is túl van. Évek óta vágyott már arra, hogy találjon valakit akivel megejtheti az első alkalmat, de félt is tőle. Látta, hogy a férfit mennyire bántja a dolog. Közelebb csúszott hozzá és odabújt az arcához.
- Elnézést a hibákért, de még kezdő vagyok. - suttogta Péter fülébe. - szeretném, ha meg lennél elégedve velem, nem kezdhetnénk előlről?- elkezdte csókolgatni a férfi fülét. Péter fölnézett és már nem értett semmit.
- Nem haragszol?Fájdalmat okoztam. -
- Egyszer ezen is túl kellett esnem. Különben is már huszonöt vagyok. Éppen itt volt az ideje. - mondta a lány és odasimult a férfihoz.
- Nem értek semmit- húzódott el a férfi. Anni a száját harapdálta, és amikor végre érezte a férfi csókját megkönnyebbülten ölelte át a nyakát.
- Érezzük jól magunkat végre- suttogta a lány.
- Nem egy csapda ez megint?- állt meg egy pillanatra a férfi.
- Kockáztass- nevetett a lány. Péternek új volt ez a játékos együttlét, ez az érzelmi hullámzás, de a rabja lett a lánynak. Vágyott rá , az érintésére a nevetésére a szeme csillogásának látványára. Csókolni kezdte a lányt majd meghallották a telefon csörgését. Összesimulva néztek egymásra, majd a férfi volt az aki kipattant az ágyból és leszaladt a nappaliba fölvenni meztelenül. Anni hallotta, amikor a férfi azt mondta a titkárnőjének, hogy ma nem megy be dolgozni és boldogan mosolygott.

Péter visszabújt mellé az ágyba és gyengéden simogatta, kényeztette minden porcikáját. Együtt rohantak a csúcs felé. Anni boldogan adta át magát a mindent elsöprő vágynak. Összeolvadva feküdtek és úgy érezték nem akarnak soha szétválni. Aztán egy pillanat alatt minden megváltozott és a férfit elsodorta a lány lendülete.
- Ki ér előbb a fürdőszobába?- kuncogott Anni és már szaladt is. Péter nem ismert magára, mert fölpattant és szaladt utána. A zuhany alatt érte utól és a forró vízsugár alatt ölelte át a lányt.
- Kapok még egy menetet a pénzemért?- kérdezte a férfi és a lány válaszul a hideg zuhanyt fordította feléje.
- Kegyelem! Soha többé nem ajánlok neked pénzt ígérem!- adta meg magát a férfi föltett kézzel és a lány elzárta a csapot és már repült is a férfi karjaiba. Anni nevetve bújt oda hozzá .
- Egy reggeliért bármire hajlandó vagyok. Bármire!- Péter szemében fölvillant a kisördög.
- Bármit kérhetek?-
- Igen!- erősítette meg a lány. - Bármit!- Péter szaladt a konyhába és gyorsan rakta az ennivalót a tálcára. Anni ott állt az ajtóban és már alig várta, hogy a kívánságot meghallja.
- Menjünk föl az ágyba enni- javasolta és rohant föl a férfi előtt a lépcsőn. . Mikor a lány elégedetten félrerakta a tálcát a férfi megkérdezte.
- Most már kérhetem a béremet a reggeliért? Bármit?
- Igen- nevetett Anni. - Bármit. -
- Szeretném, ha újra szűz lennél. - súgta a férfi, aztán már húzta is a fejére a párnát, mert a lány elkezdte játékosan gyömöszölni.
- Te liliomtipró, hogy mersz ilyet kérni tőlem- nevettek majd a játékos küzdelem szenvedélyes szeretkezéssel végződött.
Péter másnapi első gondolata az volt, hogy házvezetőnőt kell találnia, amikor az édesen alvó lányra nézett maga mellett.






Az első fiúmról fogok írni, ahogy itt már sokan megtették előttem. Őt Ferencnek hívták. Magas, kisportolt fiú volt. A tánciskolában ismerkedtünk meg.

Úgy telt el fél év, hogy ő mindig összeszedte bátorságát és k...




Hát ez mi? Éreztem kezeit a combomon felfutni, és megint a gombjaimon matatni. Mit akar? Álló dákóval kell majd kiszállnom odalent? De ő csak folytatta a ki- és felszabadító tevékenységét, és hamarosan bejutván az alsómba, megmarkol...




Egykedvűen kavargattam a kávémat a konyhaasztalnál üldögélve, mikor megjelent gyerekkori barátnőm.
- Hú, de korán keltél! - mondta és elkezdte kávéját készíteni.
- Általában ilyenkor szoktam... - kezdtem - ... s tudo...




Baráti társasággal indultunk sátorozni, de a Velencei tó partján estére egyedül maradtam, mert pesti barátaimnak váratlanul pakolniuk kellett. Sétáltam, borozgattam a parton, amikor egy fiatal társaságra lettem figyelmes. Rajtunk (rajt...




Emma épp a munkából sétált hazafelé, amikor telefonján a messenger üzenetet jelzett. Legjobb barátnője, Maja írt: „szombaton Shining Lights koncert, kifogás nincs, gyere hozzám ötre, Peti egész hétvégén nem lesz otthon!!”. Emma ...


Copyright (c) szex-tett.info. Design by XXX Mag