-Csak holnapra vártunk-mondta anyósom, mikor betoppantam.
-Apádék átmentek nagyanyádékhoz, ott is alszanak. Ma csak velem kell beérned-mondta mosolyogva.
Bár nejem akartam meglepni, mert már nagyon hiányzott, azért nem keseredtem el. Egészen jól elbeszélgettük az időt. Lassan beesteledett. Fürdőszoba nem lévén, sötételőt akasztva az ajtóra a konyhában mosdottam le a nagylavórban. Azután ő vonult be mosdani. Én már alsógatyába...