Velem tegnap történt az a csodálatos esemény, ami mindenkinek csak egyszer adatik meg életében. Nő lettem, értitek?! Jaj, hadd mondjam el Nektek, mi történt!
Hát képzeljétek, tegnap volt a szalagavatónk a gimiben! Egy kicsit be is csíptem, hálistennek, ezért gyűjtöttem magamnak ekkora bátorságot!
Jaj, látjátok, egy kicsit összefüggestelenül írok, dehát olyan jóóóóóóóóóóóóó! Na.
Az volt, hogy nekem nagyon tetszik egy gitáros srác a suliból. És hiába húztak eddig a lányok, hogy miért nem fiúzom, mindig azt mondtam, hogy nekem csak ő kell. Legalábbis kezdésnek. De mindig kinevettek, mert ez az Attila egy nagyon szép srác. Mindenki döglik utána.
Én becsiccsentettem, és a többi lánnyal őrjöngve vártam, hogy az Álmos Radiátor színrelépjen. Így hívják Attiláék együttesét. Aztán eljött a pillanat, és ott tomboltunk a színpad előtt. Attus! Attus! Egyszerűen fantasztikus figura! Egy kicsit flegma, de ez irtó jól áll neki.
Bejött, és lenyomták a koncertet. Addigra elértem egy olyan fokra a részegségben, hogy azt mondtam, most, vagy soha. A harmadik ráadásnál kirohantam a teremből, befutottam a férfizuhanyzóba, és ledobáltam magamról a ruháimat. Még a szőke bozontom is szétmeredt a lábam között az izgalomtól. Előre megkérdeztem, melyik fakkba jár az Attus, és ott bújtam el. Csak pár perc kellett és tényleg megérkezett. Hatalmas szerencsém volt, mert a többiek nem is jöttek. Bár az se érdekelt volna. Az egyik nótájukat fütyülte, és hallottam, hogy ő is ledobálja a ruháit.
Hát megtudtam, mi az a nemi izgalom, oh… megtudtam, higgyétek el! Hirtelen megnyitottam a csapot. Az Ő csapját! Abbhagyta a fütyülést, és összeráncolt homlokkal benézett a fakkba. Hát azt a pofát látni kellett volna! Jaj, mmmmmmmh… tök aranyos volt, de egy pillanat alatt feltalálta magát.
Elvigyorodott, és a szerszámát kezdte húzogatni a szemérmetlen. “Mi kell?”- kérdezte tőlem, és már mellettem is volt. Én nem szóltam semmit.
Dőlt ránk a forró víz, ő pedig erőteljes mozdulatokkal simogatni kezdett. Erősen felizgult a látványomtól, meg attól, hogy felkínáltam magam neki. Hamar készenállt arra, amit akartam. Erősen meglapogatta a melleimet, aztán se szó, se beszéd, megragadott a combomnál fogva, és úgy emelt az ölébe, hogy azonnal a helyére került minden, ami csak egy férfinál és egy nőnél, igen, NŐNÉL! szóbajöhet. Most is azonnal kapcsolt.
“Mi az, szüzike?”- kérdezte, de olyan fensőbbséges, valódi bikahangon, hogy majd elájultam tőle. Akkor zökkentett rajtam kettőt, amitől meg pokoli fájdalom járt át. Felkiáltottam, de ő csak mosolygott. “Erre előbb kellett volna gondolnod, bogaram!”- s azzal úgy magáévá tett ott állva a sugárban permetező forró víz alatt, hogy mmmmmmmh… mmmmmmmh… ah… még most is megőrólök a kéjtől, ha rágondolok.
A fájdalmat mintha elfújták volna, s csak azt éreztem, hogy repülünk, együtt repülünk valami fantasztikus meseország felé!
Azt hiszem nagyon hangos voltam. Lihegtem, remegtem és sikongattam, de ő cseppet sem zavartatta magát, sőt. Egyre jobban ostromolta felkészületlen nőiességemet, és minden mozdulata azt kiáltotta felém, enyém vagy! Átadtad magad! Nincs kegyelem! Jaj, ah… oh… mmmmmmmh… csodálatos érzés volt. Hát nem gyönyörű? Monddjátok? Én olyan boldog vagyok!
Amikor elkészült, és éreztem, hogy nőiességemet bőven megjutalmazta, valami földöntúli nyugalom szállt meg. Oh, mmmmmmmh… jaj, erről még írni is olyan nehéz. Istenem, de kár, hogy már vége van. Jaj, oh… De gyönyörű volt!